Kövér László, Európa megbántott gyámola megint hadba szólítja vazallusait

  • narancs.hu
  • 2015. október 4.

Villámnarancs

Az Országgyűlés elnöke ma a Vas megyei Simaságon mondta a magáét. Európától nem vár hálát, csak azt, amit a pártja általában, a családokon azonban rajta tartja a szemét.

Azt már megszokhattuk, hogy Kövér előszeretettel emlegeti a 2010 óta regnáló kormányt mint a haza megmentőjét. Már azon sem csodálkozunk, ha olyat szól, hogy „hiábavalóan eltelt ötszáz év után már nem várunk hálát azokért a tragikus következményekkel is járó áldozatokért, amelyeket Európa szabadságáért és valódi értékeiért, kultúrájának és keresztény hitének védelméért is hoztunk Nándorfehérvártól az ’56-os Budapestig”. Annyit azért nyugodtan tegyünk hozzá ehhez is, hogy Kövér Lászlót ugyan senki nem látta Nándorfehérvár bástyáin, de még a Széna tér környékén sem, annál inkább, de ezt hagyjuk is.

Mert amikor arról beszél, hogy „mi a családjaink támogatásában bízunk, azt reméljük, hogy a jövőben is magyarok fogják benépesíteni ezt a földet, mi azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké, Magyarország pedig a magyaroké maradhatna” – akkor talán ez az egész nagy honmentő duma úgy lenne kerek, ha megmondaná azt is, hogy konkrétan mely családokra gondolt. A Mészárosokra, a Garancsiakra, a Vajnákra vagy netán a Habony nemzetségre?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.