Le a független bírósággal! – A békemenet félcédulásai is felsorakoztak Rezsi Szilárd mögé

  • narancs.hu
  • 2016. február 2.

Villámnarancs

Felbuzog, ím a népakarat: végre a CÖF is kóstolgatni kezdte a független bírói gyakorlatot.

Pártunk Németh Szilárddal csapott oda a bíráknak, a rezsihuszár birkózóbajnok pedig a maga szokásos bumburnyák módján jelezte: rohadtul nem járja, hogy a bíróságok enyhe ítéleteket hozzanak olyan ügyekben (Hagyó, vörösiszap, stb.), amelyekről annak idején a sajtó megírta, hogy főbenjáró bűnök.

Németh a bírói függetlenséget „liberális követelménynek” nevezte, és persze egy kukkot sem szólt arról, hogy netán megfelelő vádiratokkal kellett volna előállniuk az ügyészségeknek… De mit is várhatnánk mást a Fidesz újdonsült alelnökétől? Németh eddigi munkássága alapján joggal feltételezhetjük, hogy nála kizárólag az számít megfellebbezhetetlen igazságnak, amit Orbán Viktor mond, meg amit megírtak a Magyar Nemzetben Magyar Időkben.

Németh azon kitételét, miszerint a Parlament igazságügyi bizottságban vitát kezdeményez az igazságszolgáltatásról, és aki ellene szól az minden bizonnyal „a magyarok ellensége”, azonban nemcsak a Magyar Bírói Egyesület, a Kúria elnöke , de még Handó Tünde is rossz néven vette. Egyebek mellett azt írták közleményükben: „a bíróságok ítélkező munkájáról alkotott vélemény csak akkor felel meg a hatalommegosztás és a bírói függetlenség alaptörvényi követelményének, ha az tényszerű, tárgyilagos és szakszerű”.

Erre a pimaszságra már Németh Szilárd sem tudott mit mondani, úgyhogy jöhetett a „népi kezdeményezés”: a CÖF máris tiltakozik a tiltakozás ellen. Közleményükben azt írják: „a CÖF-CÖKA vezetése úgy véli, hogy a független bíróságnak is figyelnie kell a társadalom jelzéseire és amennyiben elégedetlenség tapasztalható, célszerű megvizsgálni annak okát”.

Ez pedig nem jelent egyebet, csupán közkívánatra eszközölt ítélkezést. De hogy lehet kideríteni a köz akaratát? Talán egy jó kis nemzeti konzultáció megteszi. Ilyen kérdésekkel: Mit érdemel az a bűnös…? Ön felkötné azokat a büdös disznókat, akik…? Satöbbi, satöbbi.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.