A Fidesz szerint a tanárok ostobák és a menekültválság hiénáinak a kottájából játszanak

  • narancs.hu
  • 2016. február 3.

Villámnarancs

A tanároknak nem lenne semmi bajuk, ha... A párt ismét bevetette a kommunikációs csodafegyvert.

Tegnap kiderült, hogy egy minisztériumi háttérintézmény, az Oktatáskutató és Fejlesztőközpont vizsgálatában is „súlyos rendszerszintű hibákat említenek és lesújtó véleménnyel vannak arról, hogy mi történt a közoktatás irányításával 2012 óta”, ám úgy tűnik, mindez csak mellébeszélés. Legalábbis ezt gondolhatják a Fideszben, mert szerintük, minden a legnagyobb rendben, és ha baj van, azt a galád szocialistáknak köszönhetjük. Ezt írták közleményükben: „most is csak kihasználják és olyan balliberális civilszervezetekkel hergelik őket, akik eddig a bevándorlók mellett szerveztek tüntetéseket, nem a gyermekek és nem a pedagógusok fontosak számukra”.

A Fidesz tehát azt mondja, hogy a hülye, ostoba pedagógusok meg felülnek ezeknek a felfogatóknak… Ezt az érvelést tényleg nem lehet alulmúlni. Mondjuk, holnapig.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.