Magyar Panteon, Hungarikum utca: Makovecz rémálmai szerint barmolhatják szét a Gellérthegyet

  • narancs.hu
  • 2016. július 23.

Villámnarancs

Örüljünk, ha nem lesz focipálya.

„A kormány meg kívánja valósítani a felcsúti aréna építészeti megálmodója, a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre gellérthegyi terveit. Az ő elképzelései szerint Magyar Panteont kellene létesíteni a város szirtfokán, a Citadella falazatán kívüli körsétányon pedig Hungarikum utcát létesíteni” – szedte valahonnan a Népszava.

Ugyanakkor e rémálomnak is beillő elképzelés mellé komolynak hangzó érveket is felsorakoztat a lap, melyek közül kétségkívül ez hangzik a legfenyegetőbbnek: „Orbán Viktor (…) 2013 őszén – a maga nemében példa nélküli – határozatot fogadtatott el az építész életművével kapcsolatban. Ennek értelmében leszögezték: a kormány Makovecz Imre hagyatékának méltó gondozása érdekében (…) felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, a belügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy tekintsék át Makovecz Imre hátrahagyott terveit és az Országos Főépítészi Iroda bevonásával vizsgálják meg, hogy mely tervek érdemesek megvalósításra.”

Na ja, pont egy Hungarikum utcától ne nedvesednének be nagyuraimék?

De történhet ennél durvább is: a Koronakilátó ötletgazdái „egy majdnem 40 méter magas Szent Koronát álmodnak a hegytetőre, melyben idegenforgalmi és vendéglátóipari egységek működnének. (…) (Jellemző, hogy a vita egyebek mellett arról folyik, legyenek-e csüngők a koronakupolán vagy sem.)”

A lap még folytatja a találgatásokat, de annyi biztos, hogy a kormány rámozdult a Gellérthegyre – s a városképi hatást nyilván alá fogják rendelni hagymázas világképüknek, de mindez azért mégis csak másodrangú kérdés nekik.

Valójában pénzt akarnak kibányászni a hegyből.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.