Megszólalt a bűnbakká tett történész: Schmidt Mária félrevezette munkatársait

  • - palosm -
  • 2017. június 22.

Villámnarancs

Lejárt a szerződésébe foglalt titoktartási idő.

Amikor már azt hinnénk, hogy ennél lejjebb már nem süllyedhetne az ’56-os emlékév, mindig kiderül egy újabb részlet, ami még gyomorforgatóbbnak mutatja Schmidt Mária „munkáját”. Most a Pruck-ügy gördült tovább, mégis leginkább a NER maffiamódszereiről tudtunk meg újabb adalékokat.

A teljes Pruck-sagát most nem meséljük el újra, a lényeg az, hogy az emlékévet lebonyolító – és a Terror Házát is működtető – Schmidt-féle közalapítvány történészei egy ifjú forradalmárt rosszul azonosítottak, és amatőr módon azt írták az óriásplakátokra, hogy Dózsa László látható a képen, holott az igazság szerint Pruck Pál. De ahelyett, hogy belátta volna a hibát, Schmidt körömszakadtáig ragaszkodott ahhoz, hogy aki megkérdőjelezi az ő verzióját, az ellenség, aki nem tiszteli a forradalom emlékét.

Schmidt végül egy korábbi munkatársát,

Horváth Miklós hadtörténészt, az MTA tagját tette meg bűnbaknak,

de azt azért nem mondta ki egyértelműen, hogy tévedtek. Erre egy lejáratásban már jól bevált propagandaoldalt, az Origót használták múlt héten.

Horváth ezek után lépett a nyilvánosság elé, hogy megvédje magát. Honlapján nyilatkozatot tett közzé, és az Indexnek is beszélt az ügyről, mert állítása szerint most járt le a szerződésébe foglalt titoktartási idő.

Azt mondja Horváth, hogy az origós cikkből értesült arról, hogy ő lett volna az emlékév történész-szakmai vezetője,

szerződésében szó sem volt az emlékévről,

főleg nem vezető pozícióról. Vagyis Schmidt Máriáék azért kiáltják ki utólag szakmai vezetőnek, hogy rákenhessék a baklövést. Horváth megfogalmazásában: áthárítsák „az erkölcsi felelősséget”.

Horváth azt állítja, hogy akkor látta be tévedését, amikor a Pruck család jelentkezett nála, és erre felhívta a közalapítványban is a figyelmet. Önálló nyilatkozatot viszont nem engedett a szerződése, ezért hallgatnia kellett.

Horváth szerint nyilvánosan csak azok mondhattak véleményt a közalapítványtól, akik „az első nyilatkozatokkal” egyezően érveltek. Vagyis

Schmidt Mária végig az orránál fogva vezette a közalapítvány kuratóriumát.

Most Horváth Schmidt helyett is bocsánatot kér a Pruck családtól, amire válaszul – ezt már mi tesszük hozzá – Schmidt Mária majd nyilván lehoz egy újabb mocskolódó közleményt a blogján, talán még az M1 Híradójába is beolvassa, amit szemléz majd az Origo, és tovább hazudik, további bűnbakokat keres és talál. Feltételezzük: azért, hogy ne kelljen neki magának vállalnia a felelősséget. Mert az már felérne egy vereséggel az ideológiai harcmezőn.

Ahogy Horváth is írja: a bocsánatkérésre várók listája pedig egyre hosszabb.

De vissza a rögzíthető tanulságokhoz. Schmidt azt csinál a közalapítvány kuratóriumával, amit csak akar. Ebben a közegben eleve tilos az önálló nyilatkozat, az eltérő vélemény, és ha a főnök érdeke azt diktálja, jön a revolvermédia lejárató akciója. Bárki ellen. Így mennek a dolgok Orbán kedvenc történészének háza táján.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.