Németh Szilárd megint lekéste a csatlakozást

  • narancs.hu
  • 2015. március 13.

Villámnarancs

A rezsikomisszár nem nyugszik, csak mondja, csak mondja...

Új szelek fújnak. A rezsiharc elzúgott, mint a kihajított sörösüveg a gázóra-leolvasó feje mellett. Ma már médiaháború dúl, s úgy tűnik, a régi veteránok nem találják önmagukat. Itt van például Németh Szilárd. Hiába kaparintotta meg a birkózószövetséget, hiába ő a parlament nemzetbiztonsági bizottságának az alelnöke, meg a Fidesz frakcióvezető-helyettese, úgy látszik, csak akkor esik rá némi reflektorfény, ha akkora baromságot kell mondani, hogy ahhoz már a frakcióvezetőnek, vagyis Rogánnak sincs képe. Nos, tegnapi közleményét azzal kezdte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság egyáltalán nem fogja meghallgatni Orbán Viktort, hiszen az, hogy meg fogja hallgatni, csupán álhír, természetesen a szocialisták jóvoltából.

Hát jó, ha csak ennyit mondott volna a rezsiveterán, akkor ez az ő szintjén szinte tényközlés. De nem, ő csak nem bírta abbahagyni, és így folytatta: „Az MSZP az ilyen valótlan állításokkal el akarja terelni a figyelmet az emberek pénzének százmilliárdos nagyságrendű eltüntetését eredményező második és harmadik szocialista brókerbotrányról.”

Ja, tényleg így akarják elterelni a figyelmet ezek a minden hájjal megkent szocialisták. Különösen azok után, hogy Quaestor-botrány kapcsán az is kiderült – a privatbankar.hu szerint –, hogy „a Quaestor ügye nemcsak pénzügyi, hanem külpolitikai botrány is. Szijjártó Péter már egy évtizede azonos vizeken evez a Quaestor offshore-tulajdonosával.”

Szóval Németh Szilárd megint lekéste a csatlakozást. Nem először. Úgy tűnik, a közművek fantomja, a hivatásos villanyóra-visszatekerő, miután nem teheti már azt, amihez ért, ti. hogy házmestereket mozgósítson, hogy közös képviselők orra alá dörgöljön mindenféle sárga csekkeket, vagy csak úgy élvezetből, nyílt színen csókoltassa a miniszterelnök urat, már csak árnyéka önmagának. Csak meg ne sajnáljuk a végén.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.