Németh Szilárd megint lekéste a csatlakozást

  • narancs.hu
  • 2015. március 13.

Villámnarancs

A rezsikomisszár nem nyugszik, csak mondja, csak mondja...

Új szelek fújnak. A rezsiharc elzúgott, mint a kihajított sörösüveg a gázóra-leolvasó feje mellett. Ma már médiaháború dúl, s úgy tűnik, a régi veteránok nem találják önmagukat. Itt van például Németh Szilárd. Hiába kaparintotta meg a birkózószövetséget, hiába ő a parlament nemzetbiztonsági bizottságának az alelnöke, meg a Fidesz frakcióvezető-helyettese, úgy látszik, csak akkor esik rá némi reflektorfény, ha akkora baromságot kell mondani, hogy ahhoz már a frakcióvezetőnek, vagyis Rogánnak sincs képe. Nos, tegnapi közleményét azzal kezdte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság egyáltalán nem fogja meghallgatni Orbán Viktort, hiszen az, hogy meg fogja hallgatni, csupán álhír, természetesen a szocialisták jóvoltából.

Hát jó, ha csak ennyit mondott volna a rezsiveterán, akkor ez az ő szintjén szinte tényközlés. De nem, ő csak nem bírta abbahagyni, és így folytatta: „Az MSZP az ilyen valótlan állításokkal el akarja terelni a figyelmet az emberek pénzének százmilliárdos nagyságrendű eltüntetését eredményező második és harmadik szocialista brókerbotrányról.”

Ja, tényleg így akarják elterelni a figyelmet ezek a minden hájjal megkent szocialisták. Különösen azok után, hogy Quaestor-botrány kapcsán az is kiderült – a privatbankar.hu szerint –, hogy „a Quaestor ügye nemcsak pénzügyi, hanem külpolitikai botrány is. Szijjártó Péter már egy évtizede azonos vizeken evez a Quaestor offshore-tulajdonosával.”

Szóval Németh Szilárd megint lekéste a csatlakozást. Nem először. Úgy tűnik, a közművek fantomja, a hivatásos villanyóra-visszatekerő, miután nem teheti már azt, amihez ért, ti. hogy házmestereket mozgósítson, hogy közös képviselők orra alá dörgöljön mindenféle sárga csekkeket, vagy csak úgy élvezetből, nyílt színen csókoltassa a miniszterelnök urat, már csak árnyéka önmagának. Csak meg ne sajnáljuk a végén.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.