Nyílt levélben teszik helyre a diákok Vidnyánszky Attilát

  • narancs.hu
  • 2021. március 4.

Villámnarancs

"Mi azok a drámatagozatosok vagyunk, akiket Ön szerint "agitáltak a tanárok", hogy ne menjünk a Színház- és Filmművészeti Egyetemre."

A diákok arra reagáltak, hogy Vidnyánszky Attila, az utonómiájától megfosztott Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának vezetője azt állította:  propaganda folyt az ellen, hogy a fiatalok jelentkezzenek az egyetemre. "Üzentek a drámatagozatos középiskoláknak: agitáljanak a gyerekek közt, hogy ne jelentkezzenek a Színművészetire" - idézte Vidnyánszkyt a hvg.hu

Vidnyánszkynak címzett nyílt levelükben a diákok többek között a következőket írják:

"Mi azok a drámatagozatosok vagyunk, akiket Ön szerint "agitáltak a tanárok", hogy ne menjünk a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Most azt érezzük, nemhogy kötelez a szolidaritás, de válaszolni akarunk Önnek a kételyek eloszlatása végett.

(...)

Mi, normális körülmények között most, '21-ben felvételiznénk, de már a repertoáros mappára is rossz szájízzel nézünk rá. S csak azért nem megyünk külföldre tanulni, mert itthon szeretnénk alkotni. Most tanácstalanul állunk, várva a csodát, a hírt egy másik, alternatív Színműről, ahol azzal foglalkoznánk, amivel érdemes: a művészettel, nem a politikával. Szóval kint voltunk a tüntetéseken, támogattuk a Freeszfe-seket - tanárokat, akik minket is taníthattak volna; hallgatókat, akiktől sokat tanulhattunk volna.

Az átalakítással elvették tőlünk az egyetlen olyan továbbtanulási lehetőséget, ami még független művészi értékeket képviselt, ahol tere volt a fantáziának, a szabadságnak: és ami sok évig mindannyiunk álma volt. Most nincs hová felvételizni, hiszen ezen kívül nem létezik színművészeti felsőoktatás Magyarországon.

Gondolkodunk, érzünk. Erre neveltek minket az iskolában azok az emberek, akik az "SZFA" jelenlegi tanári karának háromnegyedével ellentétben konyítanak a művészethez. Ezen a pályán dolgoznak, és tanítják a szakmát. Különleges a kapcsolatunk Velük: szülőkként, mesterekként és barátokként tekinthetünk rájuk."

Majd így zárják a levelüket:

"Mi, az aláírók idén nem felvételizünk. A mi döntésünk volt, senki nem befolyásolt, a nevünket ezért vállaltuk. De mindhárom iskola mindegyik diákjának nevében beszélünk. Ha van kérdésük, azt nekünk tegyék fel!

Tisztelettel, az ország 3 legszínvonalasabb drámaoktatást nyújtó iskolájából..."

NYÍLT LEVÉL VIDNYÁNSZKY ATTILÁHOZ A február 25-i, Magyar Nemzetben megjelent videónyilatkozatának margójára Tisztelt...

Posted by Gábor Bolla on Wednesday, March 3, 2021

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.