Nyilvánosan lebuziztak egy komplett általános iskolát, mert nem tetszett a kerítése

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 17.

Villámnarancs

Újabb adalék arról, hogy Magyarországon mindenkinek elment az esze.

Pomázon szivárványszínűre festették az iskola kerítését. Jobb helyeken egy ilyen hír legfeljebb a helyi lap ingerküszöbéig ér, hiszen nincs ebben különös, a gyermekintézmények kerítését általában színesre szokás festeni.

Ahogy a börtönökét szürkére.

false

 

Fotó: pomaz.hu

Ám most kiderült, hogy a jó pomáziak egy része úgy gondolkodik, hogy lett volna inkább százszor is, ezerszer is szürke az az átkozott kerítés, mint amilyen lett: szép és színes. Ha tetszik, a szivárvány színeiben pompázó…

S hogy mi ezzel a baj?

Hát az, hogy az olyan buzis.

Ahogy az Index írja: „néhány lakó összeomlott, azonnal melegfelvonulást vizionáltak, meg is keresték a megfelelő embert, a település jobbikos önkormányzati képviselőjét”.

Sarkadi Attila pedig nem volt rest, és egy Facebook-üzenetben reagált a rémségre.

Az épületes posztból mi csak azt emelnénk ki, ahogy a kötelezőt hozza: „Tisztában vagyok azzal, hogy a szivárvány színnek jelentése van. Annak is az lenne, ha mondjuk árpádsávosra festették volna a kerítést.” (A miheztartás végett betűhív idézet.)

Mi jöhet még?

Valószínűleg az, amit az egyik kommentelő jegyez meg viccesen, hogy „minden egyes napsütéses esős nap után, amikor szivárvány lesz az égbolton, tegyünk a rendőrségen feljelentést ismeretlen tettes ellen, hogy reklámozza a másságot”.

Ne legyenek illúzióink. Hamarosan eljön ennek is az ideje.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.