Nyilvánosan lebuziztak egy komplett általános iskolát, mert nem tetszett a kerítése

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 17.

Villámnarancs

Újabb adalék arról, hogy Magyarországon mindenkinek elment az esze.

Pomázon szivárványszínűre festették az iskola kerítését. Jobb helyeken egy ilyen hír legfeljebb a helyi lap ingerküszöbéig ér, hiszen nincs ebben különös, a gyermekintézmények kerítését általában színesre szokás festeni.

Ahogy a börtönökét szürkére.

false

 

Fotó: pomaz.hu

Ám most kiderült, hogy a jó pomáziak egy része úgy gondolkodik, hogy lett volna inkább százszor is, ezerszer is szürke az az átkozott kerítés, mint amilyen lett: szép és színes. Ha tetszik, a szivárvány színeiben pompázó…

S hogy mi ezzel a baj?

Hát az, hogy az olyan buzis.

Ahogy az Index írja: „néhány lakó összeomlott, azonnal melegfelvonulást vizionáltak, meg is keresték a megfelelő embert, a település jobbikos önkormányzati képviselőjét”.

Sarkadi Attila pedig nem volt rest, és egy Facebook-üzenetben reagált a rémségre.

Az épületes posztból mi csak azt emelnénk ki, ahogy a kötelezőt hozza: „Tisztában vagyok azzal, hogy a szivárvány színnek jelentése van. Annak is az lenne, ha mondjuk árpádsávosra festették volna a kerítést.” (A miheztartás végett betűhív idézet.)

Mi jöhet még?

Valószínűleg az, amit az egyik kommentelő jegyez meg viccesen, hogy „minden egyes napsütéses esős nap után, amikor szivárvány lesz az égbolton, tegyünk a rendőrségen feljelentést ismeretlen tettes ellen, hogy reklámozza a másságot”.

Ne legyenek illúzióink. Hamarosan eljön ennek is az ideje.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.