Orbán reggeli szózata: aki szegény, nem magyar

  • narancs.hu
  • 2020. július 3.

Villámnarancs

Akinek nincs semmije, annyit is érdemel – új hangszerelésben.

Szokásosnak mondható péntek reggeli rádióbeszédében („interjú”) Magyarország miniszterelnöke a szokásos hülyeségek mellett mondott két érdekes dolgot.

Az egyik szinte semmiség, egy kétségtelen igazság eltorzítása, eszerint azért vagyunk szegényebbek, mint a Nyugat, mert itt kommunizmus volt. Ebben van igazság, akkor is, ha nem pusztán ezért vagyunk szegényebbek, viszont a többi a kommunizmust átélt országnál szegényebbek vagyunk, ezt viszont átlátszó hazugság a kommunizmusra fogni.

De mindez nem is érdekes, hisz' mondott ennél durvábbat is, s végső soron az is a szegénységről szólt. Ezt: „a magyar ember úgy érzi, ha nem látja évente egyszer a tengert, börtönben van”.

Ebből pedig aligha következik más, hogy akinek eszébe sem jut, hogy a nyáron lemehetne az Adriára, mert még a legrövidebb tengerparti (vagy bármilyen) nyaralást sem engedheti meg magának és a családjának, az miniszterelnök úr sorvezetője szerint bizony nem magyar ember. Meglehet, ők vannak többen.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.