Orbán szerint az Európai Unió csinálta a jobb üzletet velünk, mint mi ővelük

  • narancs.
  • 2020. július 31.

Villámnarancs

Most nyilván odavannak a gyönyörtől…

A ma reggeli miniszterelnöki kinyilatkoztatásból egyebek mellett kiderült, hogy Magyarországon minden van, amire szükség van egy járványveszély alatt. „A magyar egészségügyi rendszerről kiderült, hogy Európában szinte a legjobban teljesített – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy immár az hazai egészségügyi ipar is felzárkózott, „most már a lélegeztető gépeket, maszkokat az országban gyártják le”.

Mielőtt azonban kicsattannánk az egészségtől, Orbán arra is figyelmeztet,

hogy nem igaz, hogy az Európai Uniótól pénzt kapnánk. „Mi negyvenévnyi kommunizmus után megengedtük a nyugatiaknak, hogy idehozzák védővámok nélkül az áruikat, megengedjük, hogy beruházzanak, hogy versenyre kényszerítsenek bennünket, holott mi körhátrányból indulunk. Ezért cserébe elvárjuk, hogy az itt keletkező profit egy méltányos részét juttassák ide vissza” – mondta, úgyhogy teljesen érthetetlen, hogy Brüsszelben nem borulnak le előttünk e nagyvonalúság láttán.

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.