Orbán Viktor azt várja a stadionépítésektől, hogy jobban szeressük a hazánkat

  • narancs.hu
  • 2018. június 14.

Villámnarancs

A szeretet a VIP-páholyokból indul.

A kormányfő adta át csütörtökön a Tokaji Vízitúra Központot, ahol kiderült, szerinte mi célt szolgálnak a turisztikai és sportfejlesztések. Mint közölte: a sport- és szabadidőközpont is egy olyan program része, amely természetes módon teszi megélhetővé a hazaszeretetet, és azokat az embereket is a nemzeti közösség részévé teszi, akik nem érezték magukat oda tartozónak. Végre azt is megtudtuk, hogy a mindennapi hazaszeretet az, amikor „hazánk bevon bennünket a saját bűvkörébe”.

Hajóra szállt, de őt rögtön hagyták kikötni

Hajóra szállt, de őt rögtön hagyták kikötni

Fotó: MTI

Orbán közölte: a kormány célja, hogy 2030-ra Európa egyik legegészségesebben élő nemzete legyen a magyar. A miniszterelnök úgy látja: miközben tiszteljük az élsportolóinkat, a kontinens egyik legkevesebbet sportoló nemzetei közé tartozunk, így a sport- és szabadidős tevékenységek a jövő évi büdzsében is kiemelt támogatást kapnak – közölte.

A kormányfő jól látja: sokkal jobb lenne, ha többen és többet sportolnának. Ehhez érdemes lenne például olyan uszodákat építeni, amelyeket nem csupán egy világeseményre nyitnak meg, hanem az átlagemberek is élvezhetik, netán a gomba módra szaporodó stadionok helyett olyan közösségi szabadidős helyekre szánnák a súlyos tízmilliárdokat, ahol egyre több és több embernek lesz kedve mozogni. A felcsúti, a paksi, a debreceni, a székesfehérvári, a kisvárdai, a szombathelyi – hogy csak néhányat említsünk – stadion nem biztos, hogy ilyen hely.

A szeged–csanádi püspök azt mondja, ők az embereknek szereznek örömet azzal, hogy állami pénzből stadiont építenek

Lesz miért imádkozni, élvonalbeli meccseket akarnak Kiss-Rigó Lászlóék Szegeden. Mintegy húszmilliárd forint állami támogatást kapott a Szeged–Csanádi Egyházmegye, hogy Szegeden egyebek közt ifjúsági parkot, kollégiumot építsenek, beindítsanak egy két tannyelvű iskolát és egy zeneművészeti szakgimnáziumot, illetve felhúzzanak egy új stadiont.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.