Örüljetek, röhögjetek rajtuk, csak az szívja meg, aki az agglomerációban lakik

  • narancs.hu
  • 2014. december 20.

Villámnarancs

Ahol nagy a szükség, közel a segítség: a pártlap védelmére kel a pártnak. A Heti Válasz bebizonyítja, hogy miért olyan piszkosul jó nekünk a fizetős körgyűrű.

Tegnapi posztjában pártunk és kormányunk segítségére siet a Heti Válasz, amikor a napnál is világosabban bebizonyítja: Orbán Viktor ismét jót cselekedett az övéivel. A pártértesítő igyekvő szerzője 5 pontba sűríti a „magyar emberek” helyváltoztatási szokásait, s az jön ki neki, hogy ebből négy az tök jó vagy nem lesz semmi bajunk tőle, egy viszont tényleg totál szívás – aki az agglomerációban él, pórul jár.

Mármost, ha tényleg csak az az ötféle helyváltoztatási szükséglet lenne a világon, amit a lelkes segéderő említ, minimum megnézhetnénk magunkat, de nem ez az érdekes, hanem a pártlogika e színpompás leképződése az önképzőköri szintekre. Az tudniillik, ahogy társadalmi csoportokat játszunk ki egymás ellen a hatalom megtartásáért. Ja, az agglomerációban laksz? Akkor fizess!

A többiek vigadjanak, az élet és a jó NER nyertesei – most éppen. Amúgy meg lessék figyelmesen ezt az eszement kormányzati tekézést, hogy mikor jön az a golyó, ami őket üti le a lábukról.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.