Répássy Róbert szerint örüljünk, hogy nem lehet kivégzéseket tartani

  • narancs.hu
  • 2015. július 19.

Villámnarancs

Magyarország igazságügyi államtitkára tébolyult sajtótájékoztatón sokkolta a megjelenteket, ahol megint feltette a nemrég eldobott lemezt: a halálbüntetést.

„A kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszerben legsúlyosabb büntetést, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy ez a büntetés megmaradjon” – mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára mai sajtótájékoztatóján.

Az MTI tudósítása szerint Répássy mindezt azzal indokolta, hogy – idézzük – „tovább emelkedett a tényleges életfogytig tartó jogerős ítéletek száma, annak ellenére, hogy az európai intézmények 2011 óta folyamatosan támadják Magyarországot a tényleges életfogytiglani büntetés miatt”. Annak kell tehát örülni, hogy Magyarország a tényleges életfogytig tartó ítéletek számában is jobban teljesít.

Répássy (jobbra lent) munkavégzés közben

Répássy (jobbra lent) munkavégzés közben

Fotó: MTI

De akkor hogy is van ez? Ma már a (független) bíróságok ítélkezési gyakorlata is a kormány sikere? És mi következik belőle? Nos, Répássynak erre is van válasza: „Ha az európai és magyar jog nem zárná ki a halálbüntetés alkalmazását, akkor ezeket az elkövetőket (vagyis a tényleges életfogytosokat – a szerk.) minden bizonnyal halálra ítélték volna.” Mi van? Ha nem tartanának Brüsszelből pórázon minket, akkor kivégzésekben is jobban teljesítenénk?

Vajon hányat kell még aludnunk, hogy Orbán Viktor is felmelegítse régi kedvenc témáját? A vasfüggöny kipipálva, jöhet az akasztófa megint?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.