Semjén Zsolt azt tette, amihez legjobban ért: megtapsolta a csodaőzbak szobrát

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 7.

Villámnarancs

Fazekas miniszter és L. Simon államtitkár is megtekintették a szobrot, csak azt felejtették el közölni, hogy ki ejtette el annak idején azt a világrekorder őzbakot.

A menekültválság miatt elmennek mellettünk a legfontosabb hírek. Azt is csak most vettük észre, hogy milyen nagy események zajlottak szombaton Soponyán, ahol a IX. Országos Vadgasztronómiai Fesztiválon a magyar kormány rendkívül magas szinten képviseltette magát.

Széles körű megtekintés

Széles körű megtekintés

Fotó: Facebook

Fazekas Sándor miniszter a magyarok vadhúsfogyasztási teljesítményét kevesellte, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar vadgazdalkodás teljesítményét méltatta, L. Simon László miniszterhelyettes pedig az ünnepélyesen felavatott szobor művészi értékeit emelte ki. Az MTI tudósítása szerint „megemlítette, hogy az őzbak szobrának alkotója Bíró Lajos szobrászművész, aki rendkívül érzékenyen képes állatokat ábrázolni”.

Azt az állami hírügynökség és a fesztivál honlapja is elfelejti megemlíteni, s a tudósítások alapján a kormánytagok sem hozakodtak elő vele, hogy milyen körülmények között lőtték azt a hatalmas őzbakot éppen ötven évvel ezelőtt.

false

 

Fotó: kormany.hu

A történet a Magyar Vadász szórakoztató cikkében olvasható: „A távcsőben feltűnő hatalmas őztrófea híre villámgyorsan eljutott a fehérvári vadászközpontba, annak vezetője, Jankó János pedig július 22-én felszólt a minisztériumba, hogy egy Kádár János puskacsövére illő kapitális őzbak vár kilövésre a területen. A párt első embere visszaüzent, ha ráér, majd megy. De nem ment. (...) Kádár átengedte a kilövést Cseterki Lajosnak. Ő akkor az MSZMP központi bizottságának titkára volt.” Később a dátumot és a helyet is meghamisították, tehát a híres „martonvásári őzbakot” valójában nem is ott lőtték.

Persze érthető, hogy a pártállami közreműködést senki nem akarja reklámozni. Hiszen éppen itt, Soponyán sikerült Lázár Jánosnak és arisztokrata társainak lelődözni 900 fácánt nem is olyan régen, és most, a szoboravatáson is ott virított Semjén, Fazekas és L. Simon. A múltra azért nem érdemes emlékezni, mert rögtön nyilvánvalóvá válna, mennyire hasonlít a jelenhez.

Vadászvilág Magyarországon

Vadászat és politika összefüggéseit négyrészes cikksorozatunk is párját ritkító részletességgel tárgyalta.

Nem vérre szomjaznak

A gazdasági-politikai körök vadászszeánszai sokakat izgatnak. Mi minden dőlhet el egy ilyen eseményen? Cikkünk írása során számtalanszor hallottuk: nem kell ezt az időtöltést túlmisztifikálni. De mennyire segíti az objektív kép kialakítását a transzparencia hiánya?

Titkok könyvei

Korábban az elvtársaktól a polgártársakig követtük nyomon a magyarországi politikai és gazdasági elit vadászatait. Mindkét csoportra jellemző, hogy tagjai térítésmentes vadászatok vendéglistáin szerepelnek – de milyenek is ezek a „csapatépítő tréningek”, és van-e alapja a közvagyon károsítására vonatkozó, újra és újra felmerülő vádaknak?

Hatalmukba kerítették

Magyarország majd’ minden négyzetkilométere vadgazdálkodási egység: a legértékesebbeket és legnagyobbakat a volt állami gazdaságok új tulajdonosai és az állami erdőgazdaságok birtokolják. Milyen kapcsolat van a magánkézben lévő vadparadicsomok, a kincseket rejtő állami erdők és a földtulajdonosok kényszerű közösségei között?

Élve vagy halva

Ki a legnagyobb vadász idehaza? Hol vadászik Semjén Zsolt, Tasó László és Mészáros Lőrinc? És már megint Felcsút.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”