Semjén Zsolt azt tette, amihez legjobban ért: megtapsolta a csodaőzbak szobrát

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 7.

Villámnarancs

Fazekas miniszter és L. Simon államtitkár is megtekintették a szobrot, csak azt felejtették el közölni, hogy ki ejtette el annak idején azt a világrekorder őzbakot.

A menekültválság miatt elmennek mellettünk a legfontosabb hírek. Azt is csak most vettük észre, hogy milyen nagy események zajlottak szombaton Soponyán, ahol a IX. Országos Vadgasztronómiai Fesztiválon a magyar kormány rendkívül magas szinten képviseltette magát.

Széles körű megtekintés

Széles körű megtekintés

Fotó: Facebook

Fazekas Sándor miniszter a magyarok vadhúsfogyasztási teljesítményét kevesellte, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar vadgazdalkodás teljesítményét méltatta, L. Simon László miniszterhelyettes pedig az ünnepélyesen felavatott szobor művészi értékeit emelte ki. Az MTI tudósítása szerint „megemlítette, hogy az őzbak szobrának alkotója Bíró Lajos szobrászművész, aki rendkívül érzékenyen képes állatokat ábrázolni”.

Azt az állami hírügynökség és a fesztivál honlapja is elfelejti megemlíteni, s a tudósítások alapján a kormánytagok sem hozakodtak elő vele, hogy milyen körülmények között lőtték azt a hatalmas őzbakot éppen ötven évvel ezelőtt.

false

 

Fotó: kormany.hu

A történet a Magyar Vadász szórakoztató cikkében olvasható: „A távcsőben feltűnő hatalmas őztrófea híre villámgyorsan eljutott a fehérvári vadászközpontba, annak vezetője, Jankó János pedig július 22-én felszólt a minisztériumba, hogy egy Kádár János puskacsövére illő kapitális őzbak vár kilövésre a területen. A párt első embere visszaüzent, ha ráér, majd megy. De nem ment. (...) Kádár átengedte a kilövést Cseterki Lajosnak. Ő akkor az MSZMP központi bizottságának titkára volt.” Később a dátumot és a helyet is meghamisították, tehát a híres „martonvásári őzbakot” valójában nem is ott lőtték.

Persze érthető, hogy a pártállami közreműködést senki nem akarja reklámozni. Hiszen éppen itt, Soponyán sikerült Lázár Jánosnak és arisztokrata társainak lelődözni 900 fácánt nem is olyan régen, és most, a szoboravatáson is ott virított Semjén, Fazekas és L. Simon. A múltra azért nem érdemes emlékezni, mert rögtön nyilvánvalóvá válna, mennyire hasonlít a jelenhez.

Vadászvilág Magyarországon

Vadászat és politika összefüggéseit négyrészes cikksorozatunk is párját ritkító részletességgel tárgyalta.

Nem vérre szomjaznak

A gazdasági-politikai körök vadászszeánszai sokakat izgatnak. Mi minden dőlhet el egy ilyen eseményen? Cikkünk írása során számtalanszor hallottuk: nem kell ezt az időtöltést túlmisztifikálni. De mennyire segíti az objektív kép kialakítását a transzparencia hiánya?

Titkok könyvei

Korábban az elvtársaktól a polgártársakig követtük nyomon a magyarországi politikai és gazdasági elit vadászatait. Mindkét csoportra jellemző, hogy tagjai térítésmentes vadászatok vendéglistáin szerepelnek – de milyenek is ezek a „csapatépítő tréningek”, és van-e alapja a közvagyon károsítására vonatkozó, újra és újra felmerülő vádaknak?

Hatalmukba kerítették

Magyarország majd’ minden négyzetkilométere vadgazdálkodási egység: a legértékesebbeket és legnagyobbakat a volt állami gazdaságok új tulajdonosai és az állami erdőgazdaságok birtokolják. Milyen kapcsolat van a magánkézben lévő vadparadicsomok, a kincseket rejtő állami erdők és a földtulajdonosok kényszerű közösségei között?

Élve vagy halva

Ki a legnagyobb vadász idehaza? Hol vadászik Semjén Zsolt, Tasó László és Mészáros Lőrinc? És már megint Felcsút.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.