Soros György: "A nacionalizmus vált domináns irányzattá"

  • narancs.hu
  • 2019. november 14.

Villámnarancs

Az üzletember friss publicisztikát közölt. Szerinte Kína és az MI nagy veszély.

Soros György a Project Syndicate oldalon közölt írást a berlini fal leomlásának időszakáról, az azóta erőre kapó nacionalizmusról, az általa végzett politikai filantrópiáról és a nyílt társadalmak támogatásáról. A véleménycikket a HVG közölte magyar fordításban. A mai állapotokról Soros így ír:

"Harminc év alatt minden megváltozott. A nacionalizmus vált domináns irányzattá, miután a kooperáció komoly akadályokba ütközött. Jóval erősebb ma, mint a nemzetköziség eszméje.

false

Nem volt ez elkerülhetetlen. A Szovjetunió 1991-es bukása után az Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalomként maradt a színtéren, ám nem tudott felnőni a felelősséghez, ami ezzel járt. Inkább kényelmesen kiélvezte a hidegháborús győzelem gyümölcseit. Nem nyújtott segítő kezet a volt szocialista országoknak, noha azok súlyos válságba kerültek.

Kína ugyanekkor megkezdte menetelését a hihetetlen gazdasági növekedés felé, köszönhetően a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozásának. Végül Kína lépett a Szovjetunió helyébe mint Amerika kihívója."

(...)

"Szeretném azt hinni, hogy 2016 volt a mélypont, a Brexittel és Trump megválasztásával, de korai lenne elkiabálni. A szabadságunkra súlyos fenyegetést jelent a mesterséges intelligencia elképesztően gyors fejlődése. Olyan, a lakosság ellenőrzésére használható eszközöket hozhat, amelyek segítik az elnyomó rendszereket, és halálos veszélybe sodorják a nyílt társadalmakat.

A kínai elnök, Hszi Csin-ping megkezdte az úgynevezett szociális kreditrendszer kiépítését. Ha sikerrel jár, az államnak totális hatalma lesz a polgárai felett."

(...)

"Én magam a nyílt társadalom céljáért dolgozom tovább, akár nyerésben van, akár veszít.

Ez a különbség az alapítványi munka és a tőzsde között" - zárja sorait Soros.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.