Székesfehérvár polgármestere megengedi, hogy kiássák a csontokat a város osszáriumában

  • narancs.hu
  • 2021.02.10 15:10

Villámnarancs

Szerinte a kutatások páratlan lehetőséget jelenthetnek mind a város, mind a nemzet számára.

Megadja az engedélyt Székesfehérvár városa a Romkert osszáriumában (csontház) található csontok genetikai vizsgálatára - jelentette be szerdán a város polgármestere, Cser-Palkovics András.

A városvezető jelezte, hogy tavaly megkeresést kaptak a Magyarságkutató Intézettől, melynek archeogenetikai kutatócsoportja néhány évvel ezelőtt áttörést ért el az Árpád-ház genetikai kutatásában, a dinasztia földi maradványainak pontos azonosításában. Kutatásuk most mérföldkőhöz érkezett és ennek kapcsán kértek engedélyt a székesfehérvári osszáriumban található csontok genetikai kutatására és elemzésére. Mint elmondta, alapos és átfogó konzultációt folytattak mind a Székesfehérvári Egyházmegye képviselőivel, mind a város régész, történész szakembereivel, valamint aprólékosan megvizsgálták az intézet kérelmét, s ezt követően arra jutottak, hogy megadják az engedélyt az osszáriumban található csontok genetikai kutatására.

A polgármester hangsúlyozta, hogy két feltételt szabtak:

  • a csontokat nem érheti maradandó károsodás,
  • illetve a kutatás lezárása után maradéktalanul vissza kell kerülniük a csontoknak Székesfehérvárra.

Hozzátette: ezeket a kritériumokat mind a minisztérium, mind a Magyarságkutató Intézet elfogadta és maradéktalanul támogatja, így kedden aláírta a határozatot, amelynek értelmében megkezdődhet a Romkertben található földi maradványok genetikai elemzése.

Cser-Palkovics András szerint a kutatások páratlan lehetőséget jelenthetnek mind a város, mind a nemzet számára. Úgy vélte, amennyiben eddig megválaszolhatatlan kérdések nyernek legalább részben megoldást, ha a történelmi tudás és a város gazdag öröksége tovább gyarapodik, akkor az túlmutat az aggályokon, új lehetőségeket nyithat meg Székesfehérvár előtt.

A történelmi kirakósdiról a Magyar Narancs múlt heti számában írtunk bővebben.

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.

„Mint egy Molotov-koktél”

Nemrég magyarul is megjelent harmadik regénye, Az iskola Topekában lelkes fogadtatásra talált Amerikában. A New Yorkban élő íróval a város jövőjéről, a Trump-korszak gyökereiről és a költőket érő kínos kérdésekről is beszélgettünk.