Mátyás király azonosítása

Hunyadnak karjai

Tudomány

Kásler Miklós buzgalmának köszönhetően hamarosan fény derülhet a Mátyással kapcsolatos történelmi rejtélyekre. Vagy mégsem.

Komoly visszhangot váltott ki, amikor az emberi erőforrások minisztere nemrég a Magyarságkutató Intézet archeogenetikus szakértői kíséretében felkereste az utolsó Hunyadi-leszármazottak sírját. Ehhez a horvátországi Varaždin (Varasd) közelében található Lepoglaváig kellett utaz­nia: a település gótikus stílusú pálos kolostorát egykoron Corvin János, I. (Hunyadi) Mátyás magyar király törvénytelen fia építtette át és alakíttatta a török elleni védekezésre is alkalmas erődtemplommá. A sírboltban nemcsak az ő, hanem a Hunyadi-ház ténylegesen utolsó fiági leszármazottja, a legfeljebb 6 esztendőt megélt (apját alig túlélő) Corvin Kristóf csontvázát is megtalálták. Most, hogy mindkettőjüktől genetikai mintát vettek, a miniszter ígérete szerint nem csupán a Hunyadi-család férfiágon öröklődő, azaz Y-kromoszómás genetikai jellegzetességeire derülhetne fény, de mód nyílna Mátyás király csontjainak azonosítására is. Ezek többszörös malőrök nyomán más csontokkal összekeveredve Székesfehérváron találhatók (lásd keretes írásunkat). Az ambiciózus elképzelések szerint a király csontdarabjaiból összeállított szkeletont méltó körülmények között helyezhetnék el, esetleg más rekonstruált királyi csontvázak mellett.

Tűt a szénakazalban

A csontmaradványok genetikai vizsgálatai ma már rutinszerűnek számítanak, jó ideje nem jelent akadályt sok száz vagy akár ezer­éves csontokból kinyerni az adott egyedre meg leszármazási vonalára (egyedi haplotípusára, illetve tágabb haplocsoportjára) jellemző genetikai információkat. A kutatók mindenekelőtt azokat a jellegzetes, a régmúlt anyai vagy apai ősre visszavezethető genetikai polimorfizmusokat (öröklődő változatokat) keresik a DNS-láncon, amelyek azután változatlanul öröklődnek tovább anyai (ez a mitokondriális DNS) vagy apai ágon (ez az Y-kromoszómás DNS-szakasz). Jelen esetben ez utóbbi lehet fontos, bár ha alkalom adódik megvizsgálni Corvin János felesége (Frangepán Beatrix) maradványait is, amit Kásler szintén megígért, akkor az anyai leszármazási vonalat célba vevő mitokondriális DNS-vizsgálat is elvégezhető az utolsó férfiági Hunyadi-leszármazott esetében. 

A mind fejlettebb molekuláris genetikai eszköztár a teljes genom vizsgálatát is lehetővé teszi, és ebből az archeogenomikai analízisből még több (néha zavarba ejtően sok és nehezen értelmezhető) információ nyerhető ki mondjuk a Hunyadi-család tagjainak genetikai profiljáról is. De a fiú csontjaiból nyert genetikai anyag alapján jóval egyszerűbb azonosítani az apát – ez ma már a törvényszéki genetikai laborokban is rutinfeladatnak számít. Ha ugyanis két ember között apa-fiú viszonyt feltételezünk, akkor bizonyos Y-kromoszómás szakaszokon meg kell egyeznie a maradványaikból nyert genetikai állományuknak is. Ha egyszer itt eltérés adódik, úgy nem áll fenn közöttük apa-fiú kapcsolat. Ha megvan az egyezés, akkor kerül sor (az igazságügyi apasági vizsgálatokban) a kis méretű, ismétlődő DNS-szakaszok (STR) összehasonlító vizsgálatára és statisztikai kiértékelésére. 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.