Komoly visszhangot váltott ki, amikor az emberi erőforrások minisztere nemrég a Magyarságkutató Intézet archeogenetikus szakértői kíséretében felkereste az utolsó Hunyadi-leszármazottak sírját. Ehhez a horvátországi Varaždin (Varasd) közelében található Lepoglaváig kellett utaznia: a település gótikus stílusú pálos kolostorát egykoron Corvin János, I. (Hunyadi) Mátyás magyar király törvénytelen fia építtette át és alakíttatta a török elleni védekezésre is alkalmas erődtemplommá. A sírboltban nemcsak az ő, hanem a Hunyadi-ház ténylegesen utolsó fiági leszármazottja, a legfeljebb 6 esztendőt megélt (apját alig túlélő) Corvin Kristóf csontvázát is megtalálták. Most, hogy mindkettőjüktől genetikai mintát vettek, a miniszter ígérete szerint nem csupán a Hunyadi-család férfiágon öröklődő, azaz Y-kromoszómás genetikai jellegzetességeire derülhetne fény, de mód nyílna Mátyás király csontjainak azonosítására is. Ezek többszörös malőrök nyomán más csontokkal összekeveredve Székesfehérváron találhatók (lásd keretes írásunkat). Az ambiciózus elképzelések szerint a király csontdarabjaiból összeállított szkeletont méltó körülmények között helyezhetnék el, esetleg más rekonstruált királyi csontvázak mellett.
Tűt a szénakazalban
A csontmaradványok genetikai vizsgálatai ma már rutinszerűnek számítanak, jó ideje nem jelent akadályt sok száz vagy akár ezeréves csontokból kinyerni az adott egyedre meg leszármazási vonalára (egyedi haplotípusára, illetve tágabb haplocsoportjára) jellemző genetikai információkat. A kutatók mindenekelőtt azokat a jellegzetes, a régmúlt anyai vagy apai ősre visszavezethető genetikai polimorfizmusokat (öröklődő változatokat) keresik a DNS-láncon, amelyek azután változatlanul öröklődnek tovább anyai (ez a mitokondriális DNS) vagy apai ágon (ez az Y-kromoszómás DNS-szakasz). Jelen esetben ez utóbbi lehet fontos, bár ha alkalom adódik megvizsgálni Corvin János felesége (Frangepán Beatrix) maradványait is, amit Kásler szintén megígért, akkor az anyai leszármazási vonalat célba vevő mitokondriális DNS-vizsgálat is elvégezhető az utolsó férfiági Hunyadi-leszármazott esetében.
A mind fejlettebb molekuláris genetikai eszköztár a teljes genom vizsgálatát is lehetővé teszi, és ebből az archeogenomikai analízisből még több (néha zavarba ejtően sok és nehezen értelmezhető) információ nyerhető ki mondjuk a Hunyadi-család tagjainak genetikai profiljáról is. De a fiú csontjaiból nyert genetikai anyag alapján jóval egyszerűbb azonosítani az apát – ez ma már a törvényszéki genetikai laborokban is rutinfeladatnak számít. Ha ugyanis két ember között apa-fiú viszonyt feltételezünk, akkor bizonyos Y-kromoszómás szakaszokon meg kell egyeznie a maradványaikból nyert genetikai állományuknak is. Ha egyszer itt eltérés adódik, úgy nem áll fenn közöttük apa-fiú kapcsolat. Ha megvan az egyezés, akkor kerül sor (az igazságügyi apasági vizsgálatokban) a kis méretű, ismétlődő DNS-szakaszok (STR) összehasonlító vizsgálatára és statisztikai kiértékelésére.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
