Mátyás király azonosítása

Hunyadnak karjai

Tudomány

Kásler Miklós buzgalmának köszönhetően hamarosan fény derülhet a Mátyással kapcsolatos történelmi rejtélyekre. Vagy mégsem.

Komoly visszhangot váltott ki, amikor az emberi erőforrások minisztere nemrég a Magyarságkutató Intézet archeogenetikus szakértői kíséretében felkereste az utolsó Hunyadi-leszármazottak sírját. Ehhez a horvátországi Varaždin (Varasd) közelében található Lepoglaváig kellett utaz­nia: a település gótikus stílusú pálos kolostorát egykoron Corvin János, I. (Hunyadi) Mátyás magyar király törvénytelen fia építtette át és alakíttatta a török elleni védekezésre is alkalmas erődtemplommá. A sírboltban nemcsak az ő, hanem a Hunyadi-ház ténylegesen utolsó fiági leszármazottja, a legfeljebb 6 esztendőt megélt (apját alig túlélő) Corvin Kristóf csontvázát is megtalálták. Most, hogy mindkettőjüktől genetikai mintát vettek, a miniszter ígérete szerint nem csupán a Hunyadi-család férfiágon öröklődő, azaz Y-kromoszómás genetikai jellegzetességeire derülhetne fény, de mód nyílna Mátyás király csontjainak azonosítására is. Ezek többszörös malőrök nyomán más csontokkal összekeveredve Székesfehérváron találhatók (lásd keretes írásunkat). Az ambiciózus elképzelések szerint a király csontdarabjaiból összeállított szkeletont méltó körülmények között helyezhetnék el, esetleg más rekonstruált királyi csontvázak mellett.

Tűt a szénakazalban

A csontmaradványok genetikai vizsgálatai ma már rutinszerűnek számítanak, jó ideje nem jelent akadályt sok száz vagy akár ezer­éves csontokból kinyerni az adott egyedre meg leszármazási vonalára (egyedi haplotípusára, illetve tágabb haplocsoportjára) jellemző genetikai információkat. A kutatók mindenekelőtt azokat a jellegzetes, a régmúlt anyai vagy apai ősre visszavezethető genetikai polimorfizmusokat (öröklődő változatokat) keresik a DNS-láncon, amelyek azután változatlanul öröklődnek tovább anyai (ez a mitokondriális DNS) vagy apai ágon (ez az Y-kromoszómás DNS-szakasz). Jelen esetben ez utóbbi lehet fontos, bár ha alkalom adódik megvizsgálni Corvin János felesége (Frangepán Beatrix) maradványait is, amit Kásler szintén megígért, akkor az anyai leszármazási vonalat célba vevő mitokondriális DNS-vizsgálat is elvégezhető az utolsó férfiági Hunyadi-leszármazott esetében. 

A mind fejlettebb molekuláris genetikai eszköztár a teljes genom vizsgálatát is lehetővé teszi, és ebből az archeogenomikai analízisből még több (néha zavarba ejtően sok és nehezen értelmezhető) információ nyerhető ki mondjuk a Hunyadi-család tagjainak genetikai profiljáról is. De a fiú csontjaiból nyert genetikai anyag alapján jóval egyszerűbb azonosítani az apát – ez ma már a törvényszéki genetikai laborokban is rutinfeladatnak számít. Ha ugyanis két ember között apa-fiú viszonyt feltételezünk, akkor bizonyos Y-kromoszómás szakaszokon meg kell egyeznie a maradványaikból nyert genetikai állományuknak is. Ha egyszer itt eltérés adódik, úgy nem áll fenn közöttük apa-fiú kapcsolat. Ha megvan az egyezés, akkor kerül sor (az igazságügyi apasági vizsgálatokban) a kis méretű, ismétlődő DNS-szakaszok (STR) összehasonlító vizsgálatára és statisztikai kiértékelésére. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.