Szétszedik az Országos Széchényi Könyvtárat is

  • narancs.hu
  • 2016. július 9.

Villámnarancs

Miért ne lehetnének a könyvtár különböző részei több tíz kilométer távolságra egymástól?

Költözik az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), és a csütörtöki kormányinfón úgy tűnt, hogy Lázár János meg is mondta, hogy hová: Piliscsabára. Ám röviddel a kormányinfó után kiderült, hogy mégsem az egész könyvtár költözik, csak a raktár. „Nagyszabású épületegyüttest kap Piliscsabán az OSZK raktározásra” – írta az Index már helyesbítve –, ahol „a készletezésre és a raktározásra váró dokumentumok és könyvek állítólag méltó elhelyezésére nyílik majd lehetőség".

Most már csak az a  kérdés, hogy mi a jó abban, ha az OSZK raktára több mint 25 kilométerre lesz Budapesttől, és miért épp Piliscsaba a legmegfelelőbb hely a könyvtár raktározási lehetőségeinek kiteljesedéséhez? Továbbá: Piliscsabán hol lesz ez a bizonyos „nagyszabású épületegyüttes”? Tán a mára jórészt kiürített Pázmány egyetemi campusának Makovecz-épületeiben? Vagy jó sok pénzért felhúznak a semmi közepén valami újat?

Kinek jó ez? Mert azt bajosan hisszük, hogy mindez a könyvtár használóinak, illetve az ott dolgozóknak az érdekében történik.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.