Postagalamb a villamoson

  • Zsigmond Gábor
  • 2015. szeptember 20.

Villamos, szék

Januárban csendben, különösebb felhajtás nélkül zajlott be Budapesten a 34. postagalamb-olimpia. E csodás sportnak olyan nagy hagyománya van fővárosunkban, hogy egy időben külön rendelet szabályozta a madarak villamoson való utazását is.

Az idei nagyszabasú rendezényen 21 ország több mint 1500 galambja szárnyalt, ám nem csak ők. „Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntötte a megjelenteket, utalt beszédében a galambászmúltra, a galambok történelmi jelentőségére, küldetésükre, a török megszállás idején betöltött szerepükre, valamint arra, hogyan mentették meg a lövészárkokban lévő katonák életét I. és II. világháborúban – levéltári kutatásokra hivatkozván” – írták a megnyitó után. Az abszolút nyertes egyébként Lengyelország csapata lett, a legjobb magyar galamb a sportkategória ötödik helyét repíthette haza. A szerényebb médiaérdeklődés minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a fiatalabbak talán csak innen és a Vanguard Animation éppen tíz éve megjelent Vad galamb című, egész estét animációs filmjéből tudhatnak a postagalambokról. Hiába, változnak az idők! Pedig egykor még villamoson is kifoghattunk postagalamb utastársat.

false

 

Fotó: fortepan.hu


Az egész úgy kezdődött, hogy 1931-ben a fővárosi közlekedési vállalat, a Beszkárt kísérletképpen engedélyezte, hogy a pótkocsikban (a motorkocsikban nem) a postagalambok megfelelő kosárban („tartályban”) „korlátlan számban szállíthatók”. De azért a szabály ennél részletesebb volt. A közlekedési társaság forgalmi igazgatója, dr. Patz úgy rendelkezett, hogy „egy pótkocsin (…) két ilyen tartálynál több egyszerre nem szállítható.

Pótkocsis villamos

Pótkocsis villamos az 1930-as években

Fotó: fortepan.hu

 

Míg tehát a Poggyászszállítási feltételek szerint egy-egy utas egy-egy kosárban vagy tartályban csak legfeljebb 2 db baromfit szállíthat, de egyidejűleg több utas is szállíthat ilyen kosarat, addig postagalamb akárhány lehet egy fenti méretű tartályban, viszont csak legfeljebb két tartály lehet egy pótkocsin. A galambtartályok elsősorban a pótkocsik ülései alatt helyezendők el, s csak ha ott nem volna hely, lehet a pótkocsik első peronján szállítani. Fentiekre a forgalmi alkalmazottak kimutathatólag kioktatandók.” De az 1931. augusztus 18-án kelt 42. számú körrendelet egyelőre csak próbaképpen engedélyezte a postagalambok villamoson való szállítását. Kétségünk sem lehet afelől, hogy a villamosok személyzetét „kimutathatólag”, részletesen kioktatták postagalambügyben, ugyanis három évvel később a forgalmi igazgató újabb körrendelettel tudatta a dolgozókkal: „Felettes hatóságaink engedélyezték, hogy folyó évi május, július és szeptember hónapokban tartandó galamb-röpgyakorlatok időtartama alatt pótkocsijainkon maximálisan 50 cm széles, 40 cm mély s 40 cm magas, jól elzárt kosárban vagy tartályban postagalambok korlátlan számban szállíthatók…” Arról nincs hírünk, hogy a mostani budapesti postagalamb-olimpián volt-e ilyen BKV-rendelkezés.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.