Villamossal a börtönbe! – A kommunistáknak nem hiányzott a rabomobil

  • Zsigmond Gábor
  • 2015. október 3.

Villamos, szék

A Tanácsköztársaság idején könnyen előfordulhatott, hogy a villamos gyűjtőtáborba vitte utasait. Így járt a népszerű író, Herczeg Ferenc is.

„Volt Nobel-díjra felterjesztett írófejedelem, Európa-szerte ünnepelt színpadi szerző és örökös díszelnök, ám sokan már életében őskövületnek ítélték, s halálát mindössze rövid hír tudatta a hazai közönséggel. Noha maga Mikszáth szánta utódjául, s tán nem is csak az Adria Biztosító Társulat igazgatótanácsi tagságában” – írtuk korábban Herczeg Ferencről (1863–1954), ám hosszú életének legabszurdabb pillanata mégis az lehetett, amikor villamossal vitték a gyűjtőfogházba, leginkább azért, mert Tisza István barátja volt, sőt a háború alatt még berlini politikai megbízott. Mivel akkoriban kevesebb is elég volt ahhoz, hogy valakit  „ellenforradalmárnak” minősítsenek, egyáltalán nem meglepő, hogy 1919 áprilisán, éppen húsvét vasárnapján, fél évvel Tisza meggyilkolása és valamivel éjfél előtt fekete bőrkabátos, revolveres fickók keresték fel otthonában, a Lenin-fiúk. Előbb a Markó utcába vitték, ahol egy sor szmokingos, piros papucsos arisztokratával és nagybankárral zárták össze, ám az „ úri zárkát” már másnap el kellett hagynia. „Kimentem a folyosóra, ahol már vagy húsz túsz várakozott. Hosszú ácsorgás, majd szuronyos elvtársak komplikált hadműveletei után fegyveres négyszög közé fogtak minket, és kivezettek az utcára, ahol villamoskocsik vártak reánk. Olyan vigyázva bántak velünk, mintha nem is megszeppent burzsujok, hanem núbiai párducok volnánk. A villamoskocsi a kőbányai gyűjtőfogházba szállított minket – emlékezett vissza később az író, hozzátéve: – Velünk párhuzamosan fekete luxusautó szaladt az úton, benne az a bizonyos elvtárs, aki a túszok szállítását vezényelte.”  Magánzárkába került, ám annyira nem bánhattak vele mostohán, hiszen a fegyházi könyvtárban saját könyveit is megtalálta, a sétán pedig néhány lelkes olvasója köszöntötte. Herczeg számára egyébként nem volt ismeretlen a börtönélet, sőt első komolyabb művét (Fenn és lenn) a váci fegyházban írta 1887-ben, miután kardpárbajban megölt egy katonatisztet, és ezért négy hónapot kapott.

false

 

1919-ben már két hét után kiengedték. Ez írta szabadulásáról: „Szerdán éjjel azzal keltett fel az őr, hogy kövessem az irodába, szabadlábra fognak helyezni. Szerettem volna reggelig maradni, éjnek évadján mit is kezd az ember Kőbányán? Csakhogy ez lehetetlen volt, újabb túszszállítmány érkezett, és kellett a hely. Az irodában László Jenő trónolt, a forradalmi törvényszékek politikai főmegbízottja. Előbb Az Est kiadóhivatali tisztviselője volt; a diktatúra alkonyán fel fogják akasztani. Tudtomra adta, hogy szabad vagyok, és hozzátette: ezt Kunfi népbiztos fáradozásának köszönhetem. Meglepő fordulat! Én ugyan a letartóztatásom után rögtön írtam Kunfinak, akit személyesen nem ismertem, a levelem azonban nem volt olyan hangú, hogy attól valami kedvező fordulatot várhattam volna. Tulajdonképpen azért írtam, hogy könnyítsek a mérgemen. Azt kérdeztem a népbiztostól: a sokat emlegetett proletárkultúrát óhajtja-e szolgálni azzal, hogy kalitkában tartja az írókat, mint a mátyásmadarakat?”

Irány Kőbánya!

Irány Kőbánya!

Fotó: fortepan.hu

 

Herczeg arról ugyan nem emlékezik meg, hogy az „újabb túszszállítmány” mivel érkezett, ám alapos a gyanúnk, hogy őket is villamossal vitték Kőbányára. Ami egyébként nem is volt olyan különös. A teherautók, buszok java üzemképtelen volt, a lovak és lovas kocsik a fronton rekedtek, odavesztek vagy hazafelé elkötötték őket, a fekete luxusautó meg másra kellett. 1919-ben tulajdonképpen a villamos szinte egyedül jelentette a közlekedést Pesten.

Ezért aztán nem csoda, hogy a Tanácsköztársaság idején kiemelten foglalkoztak velük. Ha kellett – mint láthattuk – rabokat szállítottak velük, de azt is előírták, hogy „a proletár állam a meglévő kocsikat azoknak akarja biztosítani, akik hivatásuk teljesítésében, múlhatatlanul sürgős és fontos utak megtételére használják a közlekedési eszközöket”. Aki viszont bliccelni próbált, simán kaphatott hat hónapnyi kényszermunkát! Erről rendeletet is hoztak, így a „közlekedési mozgó őrségek minden további figyelmeztetés nélkül” intézkedhettek. Ezt Jancsik Ferenc a Vörösőr Hadosztály Budapesti kerületi Parancsnoksága nevében hirdette ki 1919. július 15-én. Már csak arra lennénk kíváncsiak, hogy a lógóst ugyanazzal a járattal vitték-e a fogdába, amelyen utazott, vagy meg kellett-e várnia a börtönjáratot?

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.