Rákosi vitézi rendje – Élmunkás tér, végállomás

  • Zsigmond Gábor
  • 2015. szeptember 6.

Villamos, szék

A Lehel térnek évtizedeken át Élmunkás tér volt a neve, a Ferdinánd hídnak meg Élmunkás híd. De kik voltak azok az élmunkások?

A feledés homályába vesztek, pedig az 1950-es évek elején róluk szólt az összes termelési értekezlet, őket istenítette a propaganda, fényképeik még a műhelyek falán is feltűntek, a legmenőbbek pedig Kossuth-díjat kaptak.

1948-tól kezdték osztani az élmunkás címet, s ezzel tulajdonképpen Rákosi egyfajta vitézi rendje alakulgatott, mivel a cím mellé fémszalagon és láncon függő, kitűzhető, ötágú csillagot kaptak a kiválasztottak.

Hogy közelebb kerüljünk az élmunkásokhoz, érdemes fellapozni  a Beszkárt dolgozói lapját, a Szányaskereket. „Simon Gábor élmunkás esztergályostól érdeklődtem a műhelyük termelési kérdéseiről. Szerinte náluk a normák túlteljesítése 120%-on felül azért nehéz, mert az elmúlt évben – egymással versenyezve – 150% körüli eredményt értek el. Ezek az új normaidők lettek az új kollektív szerződés szerint 105%-ra beállítva, ami által elég szorosak lettek.” „Repka Lajos művezető, kiváló munkás, a Szabad Nép felolvasásának vitáját fejezte be, amikor a műhelybe értem. A bejáratnál két fényképre lettem figyelmes, amelyek az üzem két ésszerűsítőjére: Vozdánszky Albertre és Benedek Ferencre hívják fel a figyelmet. A képek mellett fel van sorolva a nevezettek ésszerűsítése is. Repka elvtárs újításai között első helyen áll az alumínium felhasználása olyan helyeken, ahol azelőtt más fémet használtak. A termelés emelésére legelső feladatnak a dolgozók politikai színvonalának emelését tartja szükségesnek, továbbá rövid szaktanfolyamok rendezését. Több műszaki könyvet a könyvtárba és olvasószoba biztosítását kívánja. Beszédében megismételte Simon Gábor elvtárs panaszát, amely szerint a művezetőknek adminisztrálással való túlterhelése hátráltatja őket a műszaki irányítás végzésében.” Persze ellenpélda is akad, Pesti Imre élmunkás művezető képében, aki „a munkához megváltozott viszonyát kifejezésre juttatja azzal, hogy a műszaki irányítás mellett a produktív munkában is részt vesz.”

Az élmunkás dicsőség persze nem csak a dolgozói lapok áradozó cikkeiben jelentkezett. A Szakszervezeti Tanács a hároméves terv  keretében az országos termelési versenyben kitűnt fizikai munkások jutalmazására „és kiváló teljesítményük látható elismerése céljából” rendszeresítette a Magyar Élmunkás jelvényt, Budapest polgármestere pedig mindjárt meg is fejelte mindezt a 7350/1949 szám alatt kelt rendeletével. Az 1948. május 14-én megjelent rendeletet a Beszkártnál is köröztetni kellett, ugyanis  „a jelvénnyel kitüntetett élmunkásokat a dolgozó társadalom általános megbecsülésével karöltve ügyes-bajos dolgaik elintézése során a hatóságok is olyan megkülönböztetett elbánásban és fokozott támogatásban részesítsék, amilyent egyéni munkateljesítményükkel méltán kiérdemeltek. Erre való tekintettel elrendelem, hogy a székesfőváros hatóságai, hivatalai és üzemei az Élmunkás Jelvénnyel kitüntetett fizikai munkásokat a felek részére megállapított fogadási idő alatt soron kívül fogadják.”

Az Élmunkás tér 1952-ben potenciális élmunkásokkal

Az Élmunkás tér 1952-ben, potenciális élmunkásokkal

Fotó: Fortepan.hu

 

Egy egyszerű dolgozó ennél nagyobb kiváltságról akkoriban álmodni sem mert, csakhogy az Élmunkás Jelvénynek is két oldala volt. Ahogy azt Horváth Sándor, Majtényi György és Tóth Eszter Zsófia Élmunkások és sztahanovisták – Munkaverseny a Szovjetunióban és Magyarországon című írásában olvashatjuk: „A pártvezetés elvárta (...), hogy álljanak ki politikailag fontos, de népszerűsíthetetlen gazdasági intézkedések mellett, mutassanak példát a többi dolgozónak. Jelen voltak a békekölcsönjegyzéseken, az új munkaversenyek beindításakor, és normarendezéseket támogató leveleket íratták velük”, de aztán ők „lettek a célpontjai a politikai vezetőkkel szembeni jogos elégedetlenségnek is. A későbbiekben az élmunkásokat sokszor érték olyan atrocitások, amelyeket már csak teljesítményük, szaktudásuk miatt sem érdemeltek ki.”

A mozgalom 1956 után megszűnt, és valószínűleg az egykori „vitézek” se nagyon büszkélkedtek rendjelükkel. Ám a közterületek nevében egészen a rendszerváltásig megmaradt a rossz emlékű kiváltságlevél, igaz, arra még a legvadabb Rákosi-időkben sem volt példa, hogy a Lehel piacot bárki Élmunkás piacnak hívta volna.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.