Visszhang: film

A kúria

  • SzSz
  • 2021. november 24.

Visszhang

A Barbara Hershey játszotta Judith a nyitójelenetben épp’ a 70. születésnapját ünnepli szerettei körében.

Nemcsak gyönyörű, de valósággal kivirágzik családja társaságában, mígnem jön egy rosszullét, Parkinson-kórral diagnosztizálják, ő pedig úgy dönt, nem lesz senkinek a terhére, ezért inkább elvonul egy idősotthonba.

A címbeli kúria tipikusan arisztokratikus épület, amelynek vízköpőiről és ódon kopogtatóiról már messziről üvölt, hogy itt bizony sötét üzelmek zajlanak a takarásban. Természetesen így is van: az idős bentlakók rémeket látnak, képzelődnek, ápolóikat lopással vádolják – mindez az egyre erősebb demencia jele is lehetne. A kúria azonban viszonylag hamar letér a hintapolitikát játszó pszichothrillerek útjáról – egy rövid ideig lengeti ugyan, hogy Judith és társai csak betegségük miatt hallucinálnak, de aztán inkább a könnyebb utat választja, és az első adandó leágazásnál letér az olcsó horrorok felé.

manor1008

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.