Film

Hold 66

  • - bacsadi -
  • 2022. június 15.

Visszhang

Jacqueline Lentzou debütáló munkája illeszkedik a közelmúlt szülői törékenységről szóló filmjeinek sorába (Az apa, Vortex, Szerelem).

Artemis (Szofia Kokkali) hosszú távollét után tér vissza Görögországba, hogy gondját viselje súlyos beteg, magatehetetlen apjának, Parisnak (Lazarosz Georgakopulosz). Artemis elvált szülők gyermeke, anyja ráhárítja Paris napi gondozásának terhét, miközben a tágabb rokonság szkepszissel figyeli a lány erőfeszítéseit. Apa és lánya kapcsolata mindig is hűvös, feszült volt, melyet csak jobban kiemel a ráutaltság és a sebezhetőség.

Lentzou egyenrangú alkotótársa a filmben Kokkali, aki úgy játszik, mintha végig maszkot viselne, nemcsak apja, hanem a nézők előtt is. Hol az unalom, hol a feloldatlan harag és tanácstalanság uralkodik el rajta, de az utolsó pillanatig pár lépésnyi távolságot tart környezetétől. Ő is, Lentzou is eljátszik a távolság és az intimitás kontrasztjaival: Artemis és Paris múltját szemcsés, régi videófelvételeken keresztül látjuk, míg a jelenben az intimitásnak csak tétova, pillanatnyi gesztusait érzékelhetjük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.