Az utóbbi időszakban már a sokadik nagy átalakulásán ment keresztül a Parazol, és ez a koncerten is éreztette hatását. Springer Márton kilépése után a Budapest Parkban debütált a The Qualitonsból ismert Szőke Barna, aki elődjéhez hasonlóan ugyancsak gitárosként lett az együttes bőgőse. A korábbi pregnáns, olykor szinte csattogós basszus nagyon hiányzott a régebbi szerzeményekből, Szőke a legtöbb témát tompítva, néha kifejezetten halkan oldotta meg. Igaz, ez az attitűd a koncerten bemutatott két, már-már diszkóba hajló friss dalban (Dancer, Breeze) nagyon is jól működött, ami egy ígéretes új Parazol-hangzás előszele lehet. Az énekes-frontember teljesítményére nem lehetett panasz, a színpadra terített vörös szőnyegen fetrengve is látszott rajta, hogy 14 év után is lelkesedve hisz a produkcióban. Iván pörgését jól kiegészítette a Hammond orgonát tízcentis platformcsizmában püfölő Kalmár Botond, aki szintén friss Parazol-tagként teljesen új pezsgést hozott a zenekarba, amint saját ízlése szerint gondolja újra a korai dalok billentyűtémáit és hangszíneit. Muszáj megemlíteni azonban, hogy az idei szezon parkos koncertélményeit az előadók hibáján kívül rontja el a koncertek után azonnal elinduló, nagyjából kétperces fényshow, de még inkább az azt kísérő teljesen fantáziátlan technoveretés, ami a helyszín szlogenjével ellentétben azonnal visszaránt a „kint hagyott valóságba”.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
