Visszhang: könyv

Mesterházy Balázs: Penészes isten

Visszhang

Büdösnagy helyzet, kubatúra, taj-kártya, sztenderd, protokoll, kézműves termékek, pöpec: versben olyan szavak, kifejezések, mint agyagdarabok a malterban.

A szerző ötödik könyve regény, ezek a hős szavai, a verssorokba tördelt monológokból megismert történet pedig váratlan helyeken, bányató módjára mélyül. E hős rácsúszott a kokainra. Gyógyítják, édesanyja kezelésre kíséri a bentlakásos intézménybe, kezelésekre, közösségekbe jár, sétál a közeli faluban. Tisztában van a függőség természetével, azzal is, hogy szerről csak szerrel lehet leszokni, és hogy még gyönge, de azért nincs olyan rosszul, hogy a szemlélődés szabadságát elveszítené. Mintha a fején átfutó gondolatok és benyomások montázsát olvasnánk – a figura szerint Pulitzer-díjas riportsorozatot lehetne írni belőle –, de ez még nem irodalom, hanem az élmény, amelyből az megszületni szokott. Szóval inkább valóság, viszont azt sem lehet eldönteni, hogy akivel ez az ember egy szobában alszik, az vajon egy hallucinált alak csupán, vagy a regény terében tényleg létező valaki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.