A dolgozó népet szolgálom – a rendőr és a magyar rock

  • - minek -
  • 2013. szeptember 26.

Zene

Volt, hogy nyíltan tartottak tőle, előfordult a vágy tárgyaként, de a rendőr mindig titokzatos figura maradt a magyar popkultúrában.

Scampolo: Ne írjon fel, rendőrbácsi

Komár László és Faragó „Judy” egykor kultikus zenekara ma is aktuális szabálysértési szituációval szembesül: aki magánéleti konfliktusoktól gyötörve, figyelmetlenül, rossz helyen kel át az úttesten, könnyen megütheti a bokáját. Az analóg orgona, a gitár és a feszes ritmusszekció szűk két percben is tökéletesen dolgozik össze: szinte sajnáljuk, hogy a fiúk – e dal szintjén – sajnos nem tudtak többet kihozni az ötletből.

Európa Kiadó: Rendőrlány

Az URH/EK/Kontroll Csoport/Sziámi/Ági és a fiúk univerzum számos belügyi tematikájú számmal kedveskedett a nyolcvanas évek frusztrált ifjúságának – többek között még az URH alapvetően a Szabó László-jelenséget megzenésítő Kék fénye is előkerülhetett volna. Ám mi inkább az Európa Kiadó klasszikus dalát választottuk, mely könnyed, laza témakezelésével, rock & rollos sodrásával (remek gitártéma!) simán levesz a lábunkról. A szám inkább sejtet, mint sugall – az Iskolatáska Petijének dilemmáját idéző ambivalencia ugyanakkor egyértelmű.

Mos-Oi: Rendőrdal


A hírhedett oi-zenekar sokat idézett száma (többek szerint ezt speciel a velük rendszeresen együtt fellépő Cpg írta nekik…) tökéletes látlelet az öncélú rendőri brutalitásról – e tekintetben mondhatni méltó (habár kevéssé szofisztikált) párja a Dead Kennedys Police Truckjának. Az előadó bevált hatáskeltő poétikai eszközzel él: mintegy belebújik tárgyának bőrébe, annak vélelmezett hangján szólal meg, így hangsúlyozva a rendőrállam kádereinek hitványságát. Az eredeti előadók által felépített sajátos oeuvre (elég csak a Bevándorlók bére vagy a Cigánymentes övezet című számokra utalni) nyomán nem csodálható, hogy a dalt a közelmúltban (de még a rendőrattakokkal teljes „elmúltnyolcév” alatt) más széljobbos zenészek is feldolgozták.

Police Brothers: A büszke rendőr dala

A magyar dance-alvilág elfeledett kultzenekarának legendás, az Ace Of Bass-iskolában (és sör-virsli-reggae stílben) fogant szerzeménye. Egy többgenerációs rendőrcsalád leszármazottjának önvallomását halljuk – a cím gyakorlatilag mindent elárul. Szakmai önérzettel párosult jogos elégedettség csendül ki e sorokból: egy harmonikus életet élő ember képe bontakozik ki, aki hivatásában találta meg a boldogságot.

Böiler: Rendőrökön bosszút állni

A szám első blikkre se több, se kevesebb, mint egyfajta kevéssé szofisztikált bosszúfantázia és gyűlöletorgia – a magyar punktörténet számos példát kínál erre a típusra, talán a legismertebb a Cpg Erdős Pétere. A Böiler slágere ehhez képest is feszes, mint egy női top, és süt belőle az energia – a kifejezetten kifinomult hangszeres játék (különös tekintettel a basszusgitárra) külön kellemes meglepetés. Valahol még a „Gyűrűs kézzel pofán baszni” vagy a „Dögöljön meg mind!” fordulatok is visszacsatolhatók a népies líra hagyományába – a szám éjfekete iróniája innentől kezdve nehezen vonható kétségbe.

Aurora: Rendőr áll a járdán

Az Aurora együttesnek egy számon belül sikerült megjelenítenie, mekkora zavart okozott a rendőri szervek szakszerű működésében s egyben az egész társadalom életében a rendszerváltásnak nevezett, mint most már tudjuk, alapvetően destruktív folyamat. A rendőr természetesen csak illusztráció, afféle biodíszlet ebben a vérpezsdítően dinamikus punk & roll számban, ahol a főszereplő a mindent átható kiábrándulás és szorongás. Mintegy mellékesen jegyeznénk meg: a testület azóta már kitermelte azokat a remek szakembereket is, akik azután az üzleti világból a köz szolgálatába visszatérve helyreállították a rendőri hivatás utoljára a késő Kádár-korban élvezett becsületét. (Amihez természetesen a szúrópróbaszerűen, sőt a fogadásból eszközölt igazoltatás is hozzátartozik.)

Tudósok: Jószívű rendőr barátom

Egy igazi, csöppnyi, szinte filmszerű abszurd a legendás jazz/punk/szabadzenei zenekartól. Dr. Máriás rémálmát a kora hetvenes éveket (no meg a boldogult emlékű nyolcvanasokat) idéző progrockos megoldások kísérik: voltaképpen az egész sztori rögvest tekerős diafilmre kínálkozik.

TNT: Rendőrnő

„Sánta” ska ritmika, finom elektrós lecsengés, a kettő között pedig minden idők egyik legnépszerűbb honi fiúbandája álmodozik egy dögös rendőrnőről. A szám az egyenruha és gumibotfétis valóságos himnusza: ezért, és csak ezért tudjuk megbocsátani a „szédítő – rendőrnő” belső rímpárt. A géppuskaszájú duó számára a Rendőrnő volt a kiugrás – e csodás közös karrier (mely 2005-ben sajnos lezárult) többek között olyan kincseket szült, mint a Bolond, aki sír vagy a Kicsi gesztenye.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.