A dolgozó népet szolgálom – a rendőr és a magyar rock

  • - minek -
  • 2013. szeptember 26.

Zene

Volt, hogy nyíltan tartottak tőle, előfordult a vágy tárgyaként, de a rendőr mindig titokzatos figura maradt a magyar popkultúrában.

Scampolo: Ne írjon fel, rendőrbácsi

Komár László és Faragó „Judy” egykor kultikus zenekara ma is aktuális szabálysértési szituációval szembesül: aki magánéleti konfliktusoktól gyötörve, figyelmetlenül, rossz helyen kel át az úttesten, könnyen megütheti a bokáját. Az analóg orgona, a gitár és a feszes ritmusszekció szűk két percben is tökéletesen dolgozik össze: szinte sajnáljuk, hogy a fiúk – e dal szintjén – sajnos nem tudtak többet kihozni az ötletből.

Európa Kiadó: Rendőrlány

Az URH/EK/Kontroll Csoport/Sziámi/Ági és a fiúk univerzum számos belügyi tematikájú számmal kedveskedett a nyolcvanas évek frusztrált ifjúságának – többek között még az URH alapvetően a Szabó László-jelenséget megzenésítő Kék fénye is előkerülhetett volna. Ám mi inkább az Európa Kiadó klasszikus dalát választottuk, mely könnyed, laza témakezelésével, rock & rollos sodrásával (remek gitártéma!) simán levesz a lábunkról. A szám inkább sejtet, mint sugall – az Iskolatáska Petijének dilemmáját idéző ambivalencia ugyanakkor egyértelmű.

Mos-Oi: Rendőrdal


A hírhedett oi-zenekar sokat idézett száma (többek szerint ezt speciel a velük rendszeresen együtt fellépő Cpg írta nekik…) tökéletes látlelet az öncélú rendőri brutalitásról – e tekintetben mondhatni méltó (habár kevéssé szofisztikált) párja a Dead Kennedys Police Truckjának. Az előadó bevált hatáskeltő poétikai eszközzel él: mintegy belebújik tárgyának bőrébe, annak vélelmezett hangján szólal meg, így hangsúlyozva a rendőrállam kádereinek hitványságát. Az eredeti előadók által felépített sajátos oeuvre (elég csak a Bevándorlók bére vagy a Cigánymentes övezet című számokra utalni) nyomán nem csodálható, hogy a dalt a közelmúltban (de még a rendőrattakokkal teljes „elmúltnyolcév” alatt) más széljobbos zenészek is feldolgozták.

Police Brothers: A büszke rendőr dala

A magyar dance-alvilág elfeledett kultzenekarának legendás, az Ace Of Bass-iskolában (és sör-virsli-reggae stílben) fogant szerzeménye. Egy többgenerációs rendőrcsalád leszármazottjának önvallomását halljuk – a cím gyakorlatilag mindent elárul. Szakmai önérzettel párosult jogos elégedettség csendül ki e sorokból: egy harmonikus életet élő ember képe bontakozik ki, aki hivatásában találta meg a boldogságot.

Böiler: Rendőrökön bosszút állni

A szám első blikkre se több, se kevesebb, mint egyfajta kevéssé szofisztikált bosszúfantázia és gyűlöletorgia – a magyar punktörténet számos példát kínál erre a típusra, talán a legismertebb a Cpg Erdős Pétere. A Böiler slágere ehhez képest is feszes, mint egy női top, és süt belőle az energia – a kifejezetten kifinomult hangszeres játék (különös tekintettel a basszusgitárra) külön kellemes meglepetés. Valahol még a „Gyűrűs kézzel pofán baszni” vagy a „Dögöljön meg mind!” fordulatok is visszacsatolhatók a népies líra hagyományába – a szám éjfekete iróniája innentől kezdve nehezen vonható kétségbe.

Aurora: Rendőr áll a járdán

Az Aurora együttesnek egy számon belül sikerült megjelenítenie, mekkora zavart okozott a rendőri szervek szakszerű működésében s egyben az egész társadalom életében a rendszerváltásnak nevezett, mint most már tudjuk, alapvetően destruktív folyamat. A rendőr természetesen csak illusztráció, afféle biodíszlet ebben a vérpezsdítően dinamikus punk & roll számban, ahol a főszereplő a mindent átható kiábrándulás és szorongás. Mintegy mellékesen jegyeznénk meg: a testület azóta már kitermelte azokat a remek szakembereket is, akik azután az üzleti világból a köz szolgálatába visszatérve helyreállították a rendőri hivatás utoljára a késő Kádár-korban élvezett becsületét. (Amihez természetesen a szúrópróbaszerűen, sőt a fogadásból eszközölt igazoltatás is hozzátartozik.)

Tudósok: Jószívű rendőr barátom

Egy igazi, csöppnyi, szinte filmszerű abszurd a legendás jazz/punk/szabadzenei zenekartól. Dr. Máriás rémálmát a kora hetvenes éveket (no meg a boldogult emlékű nyolcvanasokat) idéző progrockos megoldások kísérik: voltaképpen az egész sztori rögvest tekerős diafilmre kínálkozik.

TNT: Rendőrnő

„Sánta” ska ritmika, finom elektrós lecsengés, a kettő között pedig minden idők egyik legnépszerűbb honi fiúbandája álmodozik egy dögös rendőrnőről. A szám az egyenruha és gumibotfétis valóságos himnusza: ezért, és csak ezért tudjuk megbocsátani a „szédítő – rendőrnő” belső rímpárt. A géppuskaszájú duó számára a Rendőrnő volt a kiugrás – e csodás közös karrier (mely 2005-ben sajnos lezárult) többek között olyan kincseket szült, mint a Bolond, aki sír vagy a Kicsi gesztenye.

Figyelmébe ajánljuk