Koncert

A másik sziget

INmusic Festival – Zágráb

Zene

Az idén úgy alakult, hogy júniusban rendezték a legjobb koncerteket térségünkben. De aki egy belépővel akart megnézni egy csomó, nagyon jó zenekart, annak a zágrábi INmusic Festivalra kellett ellátogatnia.

Ma már a 100 eurós belépő olcsónak mondható, ráadásul a helyszín sem mindennapi: sziget ez is, amelyet egy mesterséges tó vesz körül. Aki először jár itt, annak furcsa lehet, hogy a háromnapos eseményt mindig hétfő és szerda között rendezik meg, és hogy meglepően sok a 40+-os látogató.

Június 23.

Ha nem számítjuk az ún. Hidden Stage-et és az egyéb alkalmi megnyilvánulásokat, két színpadon váltják egymást a fellépők, így nincs üresjárat. Az első napon a tavalyi Szigeten is megfordult angol Yard Act nyitja a nyugati zenekarok sorát. Rettenetes bajuszok, meglehetősen funkciótlan háttérvokalista lány, és szimpatikus előadásmód – nagyjából ennyivel összefoglalható a produkciójuk. A leedsi gárda dumálva éneklő frontembere, James Smith folyamatosan dicséri a közönséget, hozzátéve, hogy a zenészek épp megsülnek a színpadon, de ezzel a nézők is ugyanígy vannak. A legnagyobb sikert a We Make Hits című tavalyi daluk aratja, de remek fogadtatásra lel a politikai üzenetekkel megspékelt 100% Endurance is.

Ezután a kisebb World Stage-en a nemzetközi felállású Mitsune játszik fura világzenét, és így pont jut idő arra, hogy sikerüljön felderíteni a fesztivál infrastruktúráját. Közben a nagyszínpad előtt hatalmas embertömeg gyűlik össze, és pontosan 20.45-kor kezdetét veszi a Fontaines D.C. igencsak intenzív fellépése. Az ír zenekar két nappal korábban a Barba Negrában játszott, de a csepeli helyszín sokak egybehangzó véleménye szerint nem nőtt fel az esemény rangjához. Az INmusicon semmi gond a hangzással, az öttagú posztpunk brigád egy turnézenésszel kiegészülve lenyűgöző koncertet ad a felfújható szív alatt, ami egyben a Romance című tavalyi lemezük artworkje. Grian Chatten frontember az oly divatos „Free Palestine!” felkiáltást és egy-két thank yout leszámítva csak a dalszövegeken és a testbeszédén keresztül kommunikál a közönséggel. A Romance 11 számából 9 is elhangzik, a két korai album dalai viszont szép lassan kikopnak a setlistből. A koncert utolsó negyede a legerősebb, különösen az elszállós In the Modern World és az I Love You párosa sikerül emlékezetesre, de még ezeket is felülmúlja a záró Starburster zúzása.

A kisszínpad felé özönlenek sokan, mert mindjárt kezd Mike Skinner The Streets nevű projektje, amely a 2000-es években lényegében megújította a brit hiphopot. A főhősön kívül a színpadon van még egy gitáros, egy basszusgitáros, egy billentyűs, egy dobos és egy vokalista. Sajnos jó pár fontos dal csak egyvelegek részeként hangzik el, és a produkció valahogy kifejezetten avítt és fáradt benyomást kelt. Ma már szinte hihetetlen, hogy két évtizede Skinner egy komplett generáció szócsövének számított a brit szigeteken.

Annak is jó ideje már, hogy az Airt fontos zenekarnak lehetett nevezni – a legutóbbi albumuk 2012-ben jelent meg. A francia duó jó ideje nosztalgiatripen van, ugyanis még mindig a Moon Safari című, 1998-as alaplemezüket turnéztatják. A koncert felében ennek az LP-nek a dalai hangzanak el, és hiába a remek látvány, na meg persze egy dobossal is megtámogatott, remek előadás; ez a zene inkább planetáriumba, mintsem fesztiválra való. A közönség fokozatosan elszivárog a színpad elől, és akik maradnak, azoknak a nagy része is inkább beszélget. A koncert második fele is andalítóra sikerül, a ráadás is meglehetősen fura elgondolásra vall – a kifejezetten pörgős Don’t Be Light után érdemesebb lett volna a Radio Number One-nal és a Surfing on a Rockettel zárni a „bulit”, de a Dunckel–Godin páros máshogy gondolta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.