mi a kotta?

A szabadság mítosza

  • mi a kotta
  • 2018. május 19.

Zene

„A következő módosításokat javasolták (úgynevezett barátságból): 1. A főszereplőt nemesemberre cserélni, teljesen eltávolítani még a gondolatát is egy uralkodónak. 2. Feleséget nővérre változtatni. 3. Boszorkányos jelenetet megváltoztatni, visszahelyezni egy olyan korba, amikor még hittek ilyesmiben. 4. Semmi bál. 5. A gyilkosság színen kívül legyen stb. stb.” Így háborgott 1858-ban Giuseppe Verdi, midőn szembesült az utolsó napjait morzsolgató nápolyi Bourbonok bornírt cenzúrájával, amely dehogyis mert volna a színpadra bocsátani egy királygyilkosságot! III. Gusztáv svéd királyt megölni nem kell, félnetek jó lesz, nagyjából ezt üzenték a nagyokosok Verdinek és librettistájának, a zeneszerző kioktatásaitól már eleve frusztrált Antonio Sommának. Verdi inkább továbbvitte Rómába az elkészült operát, ám a pápai állam illetékes szervei sem tétlenkedtek, így aztán a Maestro végül Stockholmból a hajdani angol gyarmatra, Bostonba helyezte át Az álarcosbál cselekményét, főszereplővé egy bizonyos Richard grófot megtéve. Mindez lényegi különbséget még az önérzetes Verdi szerint sem eredményezett, de azért érthető a törekvés, hogy újabban világszerte visszanyúlnak az eredeti svéd formához. Szombaton az Erkel Színházba is így érkezik el Az álarcosbál, méghozzá olasz rendezővel és karmesterrel: Fabio Ceresával és Michelangelo Mazzával (április 21., hét óra).

Koronás személy körül támadó gyilkos indulatok és szerelmi félreértések a végéhez érő Budapesti Tavaszi Fesztivál másik operaprodukciójában is elénk jut még e napokban. Johann Adolf Hasse 1730-as operája, a Velencében bemutatott Artaserse, a maga fiktív perzsa dinasztikus bonyodalmával, Kovalik Balázs rendezésében ígérkezik (Fesztivál Színház, április 21. és 22., hét óra). Illetve fogalmazzunk óvatosabban, mert az előzetes jelek szerint a müncheni Theaterakademie August Everding mesterszakos hallgatói olyan változattal állnak majd elő, amelyet immár természetesen nem a cenzúra, hanem a rendezés formált át merész határozottsággal, többek közt egy Wilhelmine von Bayreuth nevű – Hasse-kortárs – történeti alakot (festményünkön) is felléptetve, a mesterszakot már rég kijáró énekeslegenda, Anja Silja személyében.

És akkor jöjjenek pergő staccatóban a koncertek, amelyeket bűnös mulasztás lenne említetlenül hagynunk. Frankl Péter és Várdai István közös kamaraestje például feltétlenül ilyennek tekinthető: a két művész a 19. századi német romantika tájait járja be, Dohnányi Ernő 1899-es cselló-zongora szonátájáig elérve (Zeneakadémia, április 21., fél nyolc).
Beethoven Missa solemnisének megszólaltatására az Óbudai Danubia Zenekar vállalkozik majd A szabadság mítosza fantáziacímű koncertjén: Hámori Máté vezényletével, Kolonits Klára és további jeles énekes szólisták közreműködésével (Zeneakadémia, április 26., fél nyolc). Boldoczki Gábor és barátai a barokktól a 20. századig fognak kalandozni (Zeneakadémia, április 24., fél nyolc), Takács-Nagy Gábor viszont következetesen kitart Mozart és Haydn zenéjénél, a Fesztiválzenekart igazítva egészen ritkán hallott műveket is előhozva a bécsi klasszika trezorjából (Zeneakadémia, április 20., háromnegyed nyolc; április 21., fél négy).

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.