mi a kotta?

A szabadság mítosza

  • mi a kotta
  • 2018. május 19.

Zene

„A következő módosításokat javasolták (úgynevezett barátságból): 1. A főszereplőt nemesemberre cserélni, teljesen eltávolítani még a gondolatát is egy uralkodónak. 2. Feleséget nővérre változtatni. 3. Boszorkányos jelenetet megváltoztatni, visszahelyezni egy olyan korba, amikor még hittek ilyesmiben. 4. Semmi bál. 5. A gyilkosság színen kívül legyen stb. stb.” Így háborgott 1858-ban Giuseppe Verdi, midőn szembesült az utolsó napjait morzsolgató nápolyi Bourbonok bornírt cenzúrájával, amely dehogyis mert volna a színpadra bocsátani egy királygyilkosságot! III. Gusztáv svéd királyt megölni nem kell, félnetek jó lesz, nagyjából ezt üzenték a nagyokosok Verdinek és librettistájának, a zeneszerző kioktatásaitól már eleve frusztrált Antonio Sommának. Verdi inkább továbbvitte Rómába az elkészült operát, ám a pápai állam illetékes szervei sem tétlenkedtek, így aztán a Maestro végül Stockholmból a hajdani angol gyarmatra, Bostonba helyezte át Az álarcosbál cselekményét, főszereplővé egy bizonyos Richard grófot megtéve. Mindez lényegi különbséget még az önérzetes Verdi szerint sem eredményezett, de azért érthető a törekvés, hogy újabban világszerte visszanyúlnak az eredeti svéd formához. Szombaton az Erkel Színházba is így érkezik el Az álarcosbál, méghozzá olasz rendezővel és karmesterrel: Fabio Ceresával és Michelangelo Mazzával (április 21., hét óra).

Koronás személy körül támadó gyilkos indulatok és szerelmi félreértések a végéhez érő Budapesti Tavaszi Fesztivál másik operaprodukciójában is elénk jut még e napokban. Johann Adolf Hasse 1730-as operája, a Velencében bemutatott Artaserse, a maga fiktív perzsa dinasztikus bonyodalmával, Kovalik Balázs rendezésében ígérkezik (Fesztivál Színház, április 21. és 22., hét óra). Illetve fogalmazzunk óvatosabban, mert az előzetes jelek szerint a müncheni Theaterakademie August Everding mesterszakos hallgatói olyan változattal állnak majd elő, amelyet immár természetesen nem a cenzúra, hanem a rendezés formált át merész határozottsággal, többek közt egy Wilhelmine von Bayreuth nevű – Hasse-kortárs – történeti alakot (festményünkön) is felléptetve, a mesterszakot már rég kijáró énekeslegenda, Anja Silja személyében.

És akkor jöjjenek pergő staccatóban a koncertek, amelyeket bűnös mulasztás lenne említetlenül hagynunk. Frankl Péter és Várdai István közös kamaraestje például feltétlenül ilyennek tekinthető: a két művész a 19. századi német romantika tájait járja be, Dohnányi Ernő 1899-es cselló-zongora szonátájáig elérve (Zeneakadémia, április 21., fél nyolc).
Beethoven Missa solemnisének megszólaltatására az Óbudai Danubia Zenekar vállalkozik majd A szabadság mítosza fantáziacímű koncertjén: Hámori Máté vezényletével, Kolonits Klára és további jeles énekes szólisták közreműködésével (Zeneakadémia, április 26., fél nyolc). Boldoczki Gábor és barátai a barokktól a 20. századig fognak kalandozni (Zeneakadémia, április 24., fél nyolc), Takács-Nagy Gábor viszont következetesen kitart Mozart és Haydn zenéjénél, a Fesztiválzenekart igazítva egészen ritkán hallott műveket is előhozva a bécsi klasszika trezorjából (Zeneakadémia, április 20., háromnegyed nyolc; április 21., fél négy).

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.