mi a kotta?

A szabadság mítosza

  • mi a kotta
  • 2018. május 19.

Zene

„A következő módosításokat javasolták (úgynevezett barátságból): 1. A főszereplőt nemesemberre cserélni, teljesen eltávolítani még a gondolatát is egy uralkodónak. 2. Feleséget nővérre változtatni. 3. Boszorkányos jelenetet megváltoztatni, visszahelyezni egy olyan korba, amikor még hittek ilyesmiben. 4. Semmi bál. 5. A gyilkosság színen kívül legyen stb. stb.” Így háborgott 1858-ban Giuseppe Verdi, midőn szembesült az utolsó napjait morzsolgató nápolyi Bourbonok bornírt cenzúrájával, amely dehogyis mert volna a színpadra bocsátani egy királygyilkosságot! III. Gusztáv svéd királyt megölni nem kell, félnetek jó lesz, nagyjából ezt üzenték a nagyokosok Verdinek és librettistájának, a zeneszerző kioktatásaitól már eleve frusztrált Antonio Sommának. Verdi inkább továbbvitte Rómába az elkészült operát, ám a pápai állam illetékes szervei sem tétlenkedtek, így aztán a Maestro végül Stockholmból a hajdani angol gyarmatra, Bostonba helyezte át Az álarcosbál cselekményét, főszereplővé egy bizonyos Richard grófot megtéve. Mindez lényegi különbséget még az önérzetes Verdi szerint sem eredményezett, de azért érthető a törekvés, hogy újabban világszerte visszanyúlnak az eredeti svéd formához. Szombaton az Erkel Színházba is így érkezik el Az álarcosbál, méghozzá olasz rendezővel és karmesterrel: Fabio Ceresával és Michelangelo Mazzával (április 21., hét óra).

Koronás személy körül támadó gyilkos indulatok és szerelmi félreértések a végéhez érő Budapesti Tavaszi Fesztivál másik operaprodukciójában is elénk jut még e napokban. Johann Adolf Hasse 1730-as operája, a Velencében bemutatott Artaserse, a maga fiktív perzsa dinasztikus bonyodalmával, Kovalik Balázs rendezésében ígérkezik (Fesztivál Színház, április 21. és 22., hét óra). Illetve fogalmazzunk óvatosabban, mert az előzetes jelek szerint a müncheni Theaterakademie August Everding mesterszakos hallgatói olyan változattal állnak majd elő, amelyet immár természetesen nem a cenzúra, hanem a rendezés formált át merész határozottsággal, többek közt egy Wilhelmine von Bayreuth nevű – Hasse-kortárs – történeti alakot (festményünkön) is felléptetve, a mesterszakot már rég kijáró énekeslegenda, Anja Silja személyében.

És akkor jöjjenek pergő staccatóban a koncertek, amelyeket bűnös mulasztás lenne említetlenül hagynunk. Frankl Péter és Várdai István közös kamaraestje például feltétlenül ilyennek tekinthető: a két művész a 19. századi német romantika tájait járja be, Dohnányi Ernő 1899-es cselló-zongora szonátájáig elérve (Zeneakadémia, április 21., fél nyolc).
Beethoven Missa solemnisének megszólaltatására az Óbudai Danubia Zenekar vállalkozik majd A szabadság mítosza fantáziacímű koncertjén: Hámori Máté vezényletével, Kolonits Klára és további jeles énekes szólisták közreműködésével (Zeneakadémia, április 26., fél nyolc). Boldoczki Gábor és barátai a barokktól a 20. századig fognak kalandozni (Zeneakadémia, április 24., fél nyolc), Takács-Nagy Gábor viszont következetesen kitart Mozart és Haydn zenéjénél, a Fesztiválzenekart igazítva egészen ritkán hallott műveket is előhozva a bécsi klasszika trezorjából (Zeneakadémia, április 20., háromnegyed nyolc; április 21., fél négy).

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."