mi a kotta?

A tenor fia

  • mi a kotta
  • 2020. október 24.

Zene

„Louis van Beethoven, a fent említett tenor fia, tizenegy éves és roppant ígéretes tehetség. Képzett zongorista, akinek a játéka duzzad az erőtől, kiválóan olvas kottát, egyszóval, Sebastian Bach Das Wohltemperierte Clavierját, mellyel Neefe úr ismertette meg, szinte a maga teljességében el tudja játszani. Aki ezt a prelúdium- és fúgagyűjteményt az összes hangnemben ismeri – amit non plus ultrának is nevezhetnénk –, tudja, hogy ez mit jelent. Neefe úr, amennyire azt egyéb elfoglaltságai engedik, bevezette őt a basso continuo rejtelmeibe is. Most a komponálás tudományával ismerteti meg, és biztatásképpen Mannheimben kinyomtatta neki az általa szerzett kilenc indulóvariációt. E fiatal zsenit támogatni kellene, hadd tegyen utazásokat. Biztos, hogy egy második Mozart lesz belőle, ha úgy folytathatja, ahogy elkezdte.”

1783 tavaszán, tanítványa életkorát egy évvel csökkentve így reklámozta a gyermek Beethovent és általa persze legalább ennyire saját magát Neefe úr egy hamburgi folyóiratnak elküldve nagyralátó beszámolóját. Mely nagyralátás utóbb teljességgel helytállónak bizonyult, miképpen erről az idén folytatólagosan nyomatékos okunk és ürügyünk is van szólni. Így tehát vasárnap a Budafoki Dohnányi Zenekar zeneakadémiai napja, ha minden igaz, este nyolckor a Sorsszimfóniával zárul majd, szerdán pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar a IV. szimfóniát fogja eljátszani Rácz Ödön borítékolható nagybőgőművészi megdicsőülése meg persze a szünet után (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 30., fél nyolckor). No és, ha sor kerül rá, amit fölöttébb remélünk, akkor Beethoven-szám, méghozzá az István király nyitány indítja a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara koncertjét, amelynek karmestere Antonio Pappano, míg Mendelssohnt-versenyművet játszó billentyűs szólistája a képünkön mutatott ifjú világsztár, Jan Lisiecki lesz (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27., fél nyolc).

De a Nemzeti Filharmonikus Zenekar évadnyitójának középső száma ugyancsak Beethoventől várható: a c-moll zongoraverseny a nagyszerű, vagyis helyesebben egyenesen nagy Ránki Dezső szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc). Persze, miként az hagyomány, a halálévforduló – idén éppenséggel a 75. – előestéjén megtartandó koncerten Bartók Béla is főszerephez jut: Nánási Henrik karmesteri irányításával a Concerto is elhangzik majd. Másnap pedig a Concerto Budapest készül megünnepelni Bartókot: a 2. zongoraverseny, a Zene… és A kékszakállú herceg vára megszólaltatásával (Zeneakadémia, szeptember 26., fél nyolc). Az élő internetes közvetítésben is elérhető program karmestere Keller András lesz, s a zongoraversenyben Berecz Mihály, míg az egyetlenegy egyfelvonásosban Bretz Gábor és Vörös Szilvia közreműködésére számíthatunk. És akkor még itt lesz nekünk Baráti Kristóf vezérletével és főszereplésével a zeneakadémiai sorozat, a Bartók összes hegedűs kamaraműve első estéje, amely ugyancsak eljut majd hozzánk interneten is: Baráti mellett Pusker Júlia, Klenyán Csaba és Fejérvári Zoltán játékát ígérve (Solti Terem, szeptember 30., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.