mi a kotta?

A tenor fia

  • mi a kotta
  • 2020. október 24.

Zene

„Louis van Beethoven, a fent említett tenor fia, tizenegy éves és roppant ígéretes tehetség. Képzett zongorista, akinek a játéka duzzad az erőtől, kiválóan olvas kottát, egyszóval, Sebastian Bach Das Wohltemperierte Clavierját, mellyel Neefe úr ismertette meg, szinte a maga teljességében el tudja játszani. Aki ezt a prelúdium- és fúgagyűjteményt az összes hangnemben ismeri – amit non plus ultrának is nevezhetnénk –, tudja, hogy ez mit jelent. Neefe úr, amennyire azt egyéb elfoglaltságai engedik, bevezette őt a basso continuo rejtelmeibe is. Most a komponálás tudományával ismerteti meg, és biztatásképpen Mannheimben kinyomtatta neki az általa szerzett kilenc indulóvariációt. E fiatal zsenit támogatni kellene, hadd tegyen utazásokat. Biztos, hogy egy második Mozart lesz belőle, ha úgy folytathatja, ahogy elkezdte.”

1783 tavaszán, tanítványa életkorát egy évvel csökkentve így reklámozta a gyermek Beethovent és általa persze legalább ennyire saját magát Neefe úr egy hamburgi folyóiratnak elküldve nagyralátó beszámolóját. Mely nagyralátás utóbb teljességgel helytállónak bizonyult, miképpen erről az idén folytatólagosan nyomatékos okunk és ürügyünk is van szólni. Így tehát vasárnap a Budafoki Dohnányi Zenekar zeneakadémiai napja, ha minden igaz, este nyolckor a Sorsszimfóniával zárul majd, szerdán pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar a IV. szimfóniát fogja eljátszani Rácz Ödön borítékolható nagybőgőművészi megdicsőülése meg persze a szünet után (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 30., fél nyolckor). No és, ha sor kerül rá, amit fölöttébb remélünk, akkor Beethoven-szám, méghozzá az István király nyitány indítja a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara koncertjét, amelynek karmestere Antonio Pappano, míg Mendelssohnt-versenyművet játszó billentyűs szólistája a képünkön mutatott ifjú világsztár, Jan Lisiecki lesz (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27., fél nyolc).

De a Nemzeti Filharmonikus Zenekar évadnyitójának középső száma ugyancsak Beethoventől várható: a c-moll zongoraverseny a nagyszerű, vagyis helyesebben egyenesen nagy Ránki Dezső szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc). Persze, miként az hagyomány, a halálévforduló – idén éppenséggel a 75. – előestéjén megtartandó koncerten Bartók Béla is főszerephez jut: Nánási Henrik karmesteri irányításával a Concerto is elhangzik majd. Másnap pedig a Concerto Budapest készül megünnepelni Bartókot: a 2. zongoraverseny, a Zene… és A kékszakállú herceg vára megszólaltatásával (Zeneakadémia, szeptember 26., fél nyolc). Az élő internetes közvetítésben is elérhető program karmestere Keller András lesz, s a zongoraversenyben Berecz Mihály, míg az egyetlenegy egyfelvonásosban Bretz Gábor és Vörös Szilvia közreműködésére számíthatunk. És akkor még itt lesz nekünk Baráti Kristóf vezérletével és főszereplésével a zeneakadémiai sorozat, a Bartók összes hegedűs kamaraműve első estéje, amely ugyancsak eljut majd hozzánk interneten is: Baráti mellett Pusker Júlia, Klenyán Csaba és Fejérvári Zoltán játékát ígérve (Solti Terem, szeptember 30., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.