mi a kotta?

A tenor fia

  • mi a kotta
  • 2020. október 24.

Zene

„Louis van Beethoven, a fent említett tenor fia, tizenegy éves és roppant ígéretes tehetség. Képzett zongorista, akinek a játéka duzzad az erőtől, kiválóan olvas kottát, egyszóval, Sebastian Bach Das Wohltemperierte Clavierját, mellyel Neefe úr ismertette meg, szinte a maga teljességében el tudja játszani. Aki ezt a prelúdium- és fúgagyűjteményt az összes hangnemben ismeri – amit non plus ultrának is nevezhetnénk –, tudja, hogy ez mit jelent. Neefe úr, amennyire azt egyéb elfoglaltságai engedik, bevezette őt a basso continuo rejtelmeibe is. Most a komponálás tudományával ismerteti meg, és biztatásképpen Mannheimben kinyomtatta neki az általa szerzett kilenc indulóvariációt. E fiatal zsenit támogatni kellene, hadd tegyen utazásokat. Biztos, hogy egy második Mozart lesz belőle, ha úgy folytathatja, ahogy elkezdte.”

1783 tavaszán, tanítványa életkorát egy évvel csökkentve így reklámozta a gyermek Beethovent és általa persze legalább ennyire saját magát Neefe úr egy hamburgi folyóiratnak elküldve nagyralátó beszámolóját. Mely nagyralátás utóbb teljességgel helytállónak bizonyult, miképpen erről az idén folytatólagosan nyomatékos okunk és ürügyünk is van szólni. Így tehát vasárnap a Budafoki Dohnányi Zenekar zeneakadémiai napja, ha minden igaz, este nyolckor a Sorsszimfóniával zárul majd, szerdán pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar a IV. szimfóniát fogja eljátszani Rácz Ödön borítékolható nagybőgőművészi megdicsőülése meg persze a szünet után (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 30., fél nyolckor). No és, ha sor kerül rá, amit fölöttébb remélünk, akkor Beethoven-szám, méghozzá az István király nyitány indítja a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara koncertjét, amelynek karmestere Antonio Pappano, míg Mendelssohnt-versenyművet játszó billentyűs szólistája a képünkön mutatott ifjú világsztár, Jan Lisiecki lesz (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27., fél nyolc).

De a Nemzeti Filharmonikus Zenekar évadnyitójának középső száma ugyancsak Beethoventől várható: a c-moll zongoraverseny a nagyszerű, vagyis helyesebben egyenesen nagy Ránki Dezső szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc). Persze, miként az hagyomány, a halálévforduló – idén éppenséggel a 75. – előestéjén megtartandó koncerten Bartók Béla is főszerephez jut: Nánási Henrik karmesteri irányításával a Concerto is elhangzik majd. Másnap pedig a Concerto Budapest készül megünnepelni Bartókot: a 2. zongoraverseny, a Zene… és A kékszakállú herceg vára megszólaltatásával (Zeneakadémia, szeptember 26., fél nyolc). Az élő internetes közvetítésben is elérhető program karmestere Keller András lesz, s a zongoraversenyben Berecz Mihály, míg az egyetlenegy egyfelvonásosban Bretz Gábor és Vörös Szilvia közreműködésére számíthatunk. És akkor még itt lesz nekünk Baráti Kristóf vezérletével és főszereplésével a zeneakadémiai sorozat, a Bartók összes hegedűs kamaraműve első estéje, amely ugyancsak eljut majd hozzánk interneten is: Baráti mellett Pusker Júlia, Klenyán Csaba és Fejérvári Zoltán játékát ígérve (Solti Terem, szeptember 30., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.