mi a kotta?

A tenor fia

  • mi a kotta
  • 2020. október 24.

Zene

„Louis van Beethoven, a fent említett tenor fia, tizenegy éves és roppant ígéretes tehetség. Képzett zongorista, akinek a játéka duzzad az erőtől, kiválóan olvas kottát, egyszóval, Sebastian Bach Das Wohltemperierte Clavierját, mellyel Neefe úr ismertette meg, szinte a maga teljességében el tudja játszani. Aki ezt a prelúdium- és fúgagyűjteményt az összes hangnemben ismeri – amit non plus ultrának is nevezhetnénk –, tudja, hogy ez mit jelent. Neefe úr, amennyire azt egyéb elfoglaltságai engedik, bevezette őt a basso continuo rejtelmeibe is. Most a komponálás tudományával ismerteti meg, és biztatásképpen Mannheimben kinyomtatta neki az általa szerzett kilenc indulóvariációt. E fiatal zsenit támogatni kellene, hadd tegyen utazásokat. Biztos, hogy egy második Mozart lesz belőle, ha úgy folytathatja, ahogy elkezdte.”

1783 tavaszán, tanítványa életkorát egy évvel csökkentve így reklámozta a gyermek Beethovent és általa persze legalább ennyire saját magát Neefe úr egy hamburgi folyóiratnak elküldve nagyralátó beszámolóját. Mely nagyralátás utóbb teljességgel helytállónak bizonyult, miképpen erről az idén folytatólagosan nyomatékos okunk és ürügyünk is van szólni. Így tehát vasárnap a Budafoki Dohnányi Zenekar zeneakadémiai napja, ha minden igaz, este nyolckor a Sorsszimfóniával zárul majd, szerdán pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar a IV. szimfóniát fogja eljátszani Rácz Ödön borítékolható nagybőgőművészi megdicsőülése meg persze a szünet után (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 30., fél nyolckor). No és, ha sor kerül rá, amit fölöttébb remélünk, akkor Beethoven-szám, méghozzá az István király nyitány indítja a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara koncertjét, amelynek karmestere Antonio Pappano, míg Mendelssohnt-versenyművet játszó billentyűs szólistája a képünkön mutatott ifjú világsztár, Jan Lisiecki lesz (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27., fél nyolc).

De a Nemzeti Filharmonikus Zenekar évadnyitójának középső száma ugyancsak Beethoventől várható: a c-moll zongoraverseny a nagyszerű, vagyis helyesebben egyenesen nagy Ránki Dezső szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc). Persze, miként az hagyomány, a halálévforduló – idén éppenséggel a 75. – előestéjén megtartandó koncerten Bartók Béla is főszerephez jut: Nánási Henrik karmesteri irányításával a Concerto is elhangzik majd. Másnap pedig a Concerto Budapest készül megünnepelni Bartókot: a 2. zongoraverseny, a Zene… és A kékszakállú herceg vára megszólaltatásával (Zeneakadémia, szeptember 26., fél nyolc). Az élő internetes közvetítésben is elérhető program karmestere Keller András lesz, s a zongoraversenyben Berecz Mihály, míg az egyetlenegy egyfelvonásosban Bretz Gábor és Vörös Szilvia közreműködésére számíthatunk. És akkor még itt lesz nekünk Baráti Kristóf vezérletével és főszereplésével a zeneakadémiai sorozat, a Bartók összes hegedűs kamaraműve első estéje, amely ugyancsak eljut majd hozzánk interneten is: Baráti mellett Pusker Júlia, Klenyán Csaba és Fejérvári Zoltán játékát ígérve (Solti Terem, szeptember 30., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.