mi a kotta?

A tenor fia

  • mi a kotta
  • 2020. október 24.

Zene

„Louis van Beethoven, a fent említett tenor fia, tizenegy éves és roppant ígéretes tehetség. Képzett zongorista, akinek a játéka duzzad az erőtől, kiválóan olvas kottát, egyszóval, Sebastian Bach Das Wohltemperierte Clavierját, mellyel Neefe úr ismertette meg, szinte a maga teljességében el tudja játszani. Aki ezt a prelúdium- és fúgagyűjteményt az összes hangnemben ismeri – amit non plus ultrának is nevezhetnénk –, tudja, hogy ez mit jelent. Neefe úr, amennyire azt egyéb elfoglaltságai engedik, bevezette őt a basso continuo rejtelmeibe is. Most a komponálás tudományával ismerteti meg, és biztatásképpen Mannheimben kinyomtatta neki az általa szerzett kilenc indulóvariációt. E fiatal zsenit támogatni kellene, hadd tegyen utazásokat. Biztos, hogy egy második Mozart lesz belőle, ha úgy folytathatja, ahogy elkezdte.”

1783 tavaszán, tanítványa életkorát egy évvel csökkentve így reklámozta a gyermek Beethovent és általa persze legalább ennyire saját magát Neefe úr egy hamburgi folyóiratnak elküldve nagyralátó beszámolóját. Mely nagyralátás utóbb teljességgel helytállónak bizonyult, miképpen erről az idén folytatólagosan nyomatékos okunk és ürügyünk is van szólni. Így tehát vasárnap a Budafoki Dohnányi Zenekar zeneakadémiai napja, ha minden igaz, este nyolckor a Sorsszimfóniával zárul majd, szerdán pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar a IV. szimfóniát fogja eljátszani Rácz Ödön borítékolható nagybőgőművészi megdicsőülése meg persze a szünet után (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 30., fél nyolckor). No és, ha sor kerül rá, amit fölöttébb remélünk, akkor Beethoven-szám, méghozzá az István király nyitány indítja a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara koncertjét, amelynek karmestere Antonio Pappano, míg Mendelssohnt-versenyművet játszó billentyűs szólistája a képünkön mutatott ifjú világsztár, Jan Lisiecki lesz (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27., fél nyolc).

De a Nemzeti Filharmonikus Zenekar évadnyitójának középső száma ugyancsak Beethoventől várható: a c-moll zongoraverseny a nagyszerű, vagyis helyesebben egyenesen nagy Ránki Dezső szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc). Persze, miként az hagyomány, a halálévforduló – idén éppenséggel a 75. – előestéjén megtartandó koncerten Bartók Béla is főszerephez jut: Nánási Henrik karmesteri irányításával a Concerto is elhangzik majd. Másnap pedig a Concerto Budapest készül megünnepelni Bartókot: a 2. zongoraverseny, a Zene… és A kékszakállú herceg vára megszólaltatásával (Zeneakadémia, szeptember 26., fél nyolc). Az élő internetes közvetítésben is elérhető program karmestere Keller András lesz, s a zongoraversenyben Berecz Mihály, míg az egyetlenegy egyfelvonásosban Bretz Gábor és Vörös Szilvia közreműködésére számíthatunk. És akkor még itt lesz nekünk Baráti Kristóf vezérletével és főszereplésével a zeneakadémiai sorozat, a Bartók összes hegedűs kamaraműve első estéje, amely ugyancsak eljut majd hozzánk interneten is: Baráti mellett Pusker Júlia, Klenyán Csaba és Fejérvári Zoltán játékát ígérve (Solti Terem, szeptember 30., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."