Koncert

Kiss Llaszlo+3

Zene

Első szólólemezén dolgozik az URH és az Európa Kiadó egykori alapító tagja, aki Ausztráliából hazatérve zenekart is szervezett maga köré, hogy előadhassa új és régebbi dalait, ameddig a vírushelyzet engedi. Az új felállás (Barabás Béla – gitár, basszusgitár, Kerék Norbert – billentyű, Libertényi Péter – dob) koncertjére járványbiztos környezetben került sor: Szentendre fölött a Pilisben, egy erdei tisztáson. A vasárnap esti időpont és a nehezen megközelíthető helyszín ellenére összegyűlt nagyjából két tucat ember, akiket a kifejezetten hideg idő sem riasztott el.

A program gerincét a készülő album anyaga adta, emellett elhangzottak Kiss Európa Kiadóban írt emblematikus dalai (Elmentek a fiúk, Ez csak egy éjjel, Lehet, A szem és a száj), valamint egy Seress Rezső-szerzemény is. Bár az utóbbi egy tangó volt, a koncert egészére sokkal inkább illik az üldögélős-odafigyelős, mint a táncolós-ugrálós jelző. Az új számok közül alig kettő igazán lendületes, a többi inkább melankolikus, lassú tempójú. Kell hozzájuk egy bizonyos hangulat, de ha átjön a mondanivaló, könnyen be tud szippantani.

Kiss tavaly töltötte be a hatvanat, ez pedig a jelek szerint számvetésre késztette, ahogy lapunknak adott áprilisi interjújában fogalmazott, „kicsit elébe ment a búcsúzásnak”. A dalokból komoly életbölcsesség és tapasztalat sugárzik, emiatt a fiatalabb korosztálynak talán nehezebb azonosulni velük, az viszont biztos, hogy hiánypótló a produkció, s megérdemelt helye van a hazai under­ground palettán.

Dömörkapu Rengeteg, szeptember 20.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.