Zene

történetek és különleges zenék Malitól a „közeli” Mississippiig és Horvátországtól a „messzi” Albániáig. Többnyire blues.

December 21-én ad koncertet a Müpában a kanadai előadóművész-zeneszerző. Leonard Cohen humoráról, George Michael fontosságáról és A varázshegyről is beszélgettünk.

Új Mozart-albumából is énekel december 30-án, a Müpában a perui sztártenor. Popzenész apja oldalán, limai kocsmákban kezdett énekelni, s az ottani konzervatóriumban, majd a philadelphiai Curtis Institute of Music ösztöndíjasaként kapott rá a klasszikus zenére. Pavarotti egy ízben a leg­ígéretesebb tehetségnek nevezte: a próféta beszélt belőle.

Számos véleményt meghallgatott, és azután döntött.

Ha egy színész szcientológus, az ciki, főleg ha Tom Cruise-nak hívják, de a zenészekkel valahogy elnézőbb a közönség. Beck simán az elmúlt negyedszázad egyik legkedveltebb amerikai énekes-dalszerzője, és népszerűségét soha nem befolyásolta a botrányokkal övezett egyházhoz tartozás. Nem szeret beszélni róla, sőt, a vele interjút készítő újságírónak nem is szabad erről kérdezni.

Ötven éve van a pályán, a világon mindenhol szívesen látják szólistaként, zenekarai élén vagy mestertanárként. Nemrégiben egy fiatal francia sztárral, Émile Parisiennel járt Budapesten.

A klasszikus zene tájékozottabb kedvelői szívesen beszélgetnek arról, milyen jelentések, hangulatok kapcsolódnak a különféle hangnemekhez.

„Pofoztatok már meg egy hullát?” – tette fel a provokatív kérdést Louis Aragon Anatole France-ról szóló hírhedt „nekrológjában”, noha szokatlannak akkor is csupán a keresetlen megfogalmazás és korántsem maga a gyakorlat számított.