mi a kotta?

Hamar munkák

  • mi a kotta
  • 2017. december 23.

Zene

„Egy karcsú görög szűz, két északi óriás között” – Robert Schumann híres és frappáns megfogalmazása szerint ez lenne Ludwig van Beethoven IV. szimfóniája, amely valóban mind a mai napig a III. és az V., vagyis az Eroica és a Sorsszimfónia árnyékában áll. Az 1806 őszén, meglepő könnyen megszületett szimfónia a létét – természetesen Beethoven mellett – leg­inkább egy bizonyos Franz von Oppersdorff grófnak köszönheti. A szolgaszemélyzetéből saját zenekart szervező sziléziai arisztokrata ugyanis nemcsak gálánsan megvendégelte a hozzá Oberglogauba elruccanó mestert, valamint előadatta tiszteletére a II. szimfóniát, hanem vadonatúj műveket is rendelt Beethoventől. Méghozzá mindjárt két szimfóniát, melyek közül az elsőt 1806/1807 fordulóján már kézhez is vehette a gróf, aki örömteli fölindulásában jószerint a teljes kialkudott összeget kifizette a komponistának. Vesztére, mert így odalett a szükséges motiváció, és így a zenekedvelő Oppersdorff soha nem kapta meg a remélt és kifizetett másik szimfóniát. A IV. szimfónia azért így is a megrendelő sosem évülő dicsőségére szolgál, mint erről a Concerto Budapest elkövetkező két koncertjén mind meggyőződhetünk majd (Zeneakadémia, november 29. és 30., fél nyolc). Keller Andrásék koncertjein ez a szimfónia, valamint Beethoven Hegedűversenye mellett, pontosabban között egy különleges japán kompozíció is elhangzik majd Takemicu Toru szerzeményeinek sorából. A huszadik századi japán klasszikus immár nem egy gróf, hanem a Greenpeace mozgalom fölkérésére komponálta meg ugyanis Toward the Sea című művét, amely a bálnavadászat elleni kampányt támogatta, tételcímeiben pedig Herman Melville vonatkozó regényét, a Moby Dicket idézte.

Hetven esztendővel Beethoven IV. szimfóniájának gyors lefolyású megszületését követően Johannes Brahms is meglepően könnyűszerrel, és ugyancsak egyetlen évszak leforgása alatt alkotta meg a maga szépséges II. szimfóniáját. Mely remekmű sebes és zavartalan kihordása annál is váratlanabb volt a kortársak számára, mivel korábban Brahms I. szimfóniájának elkészültét az elődök, és köztük persze főként a Beethoven által kiváltott hatásiszony több mint két évtizeden át késleltette.
A Budapestre ellátogató Hamburgi Filharmónia Zenekara ezzel a II. szimfóniával indítja majd Brahms-koncertjét, és párdarab gyanánt itt is egy D-dúr hegedűverseny fog megszólalni: Veronika Eberle szólójával és a nagyszerű dirigens, Kent Nagano vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, november 29., fél nyolc).

És ha már ajánlónk legelső mondata Robert Schumannt idézte, hát álljon itt most befejezésül Hamar Zsolt és a Nemzeti Filharmonikusok esedékes koncertjének meghirdetése (Nemzeti Hangversenyterem, november 28., fél nyolc). A Tündérek és egyéb koboldok fantáziacímű program középső darabja ugyanis Schumann a-moll zongoraversenye lesz: a nevével a középkori német lovagvilágot megidéző, és nem mellesleg imponáló tehetségű pianista, Severin von Eckardstein (képünkön) főszereplői közreműködésével.

Neked ajánljuk