Lemez

Alice Sara Ott: Nightfall

  • - csk -
  • 2019. március 21.

Zene

A zenészek szeretik az éjszakát – de az alkonyatot is. Tavaly nyáron jelent meg Várjon Dénes emlékezetes lemeze, a részben éjszaka inspirációjú Schumann-, Ravel- és Bartók-tételeket felsorakoztató De la nuit, most pedig kezünkben a Nightfall (Alkonyat), a japán anyától és német apától származó, 31 éves zongoraművésznő albuma. Átfedés is van a két CD között, hiszen Debussy (Rêverie; Suite Bergamasque) és Satie (Gnossienne, no. 1; Gymnopédie, no. 1; Gnossienne, no. 3) alkonyati hangulatú darabjai után ez a lemez is Ravel hideglelős és kíméletlenül nehéz – Aloysius Bertrand versei nyomán komponált, azokat mintegy illusztráló – Gaspard de la Nuit ciklusában csúcsosodik ki, hogy azután a szintén Raveltől származó Pavane egy infánsnő halálára szelíd, meditatív békéje ideális levezetésként nyugtassa meg a zenehallgatót.

Magyarországon nemigen ismert ez a kiváló fiatal muzsikus, tudtommal eddig nem is koncertezett Budapesten – most itt az alkalom, hogy rácsodálkozzunk tehetségére, ihletettségére, tudására. Kifinomultan, álmodón, puhán játszsza a lassú, melankolikus darabokat, sok színnel, árnyalt dinamikával, érzékeny billentéssel – de aztán Ravel fantasztikus tételeinek fenyegető hangkavargásában azt is megmutatja, milyen pompásan uralja a hangszert, milyen virtuóz és pontos. Éles hangsúlyok, villódzó fényhatások, nyugtalanság és szorongás. A Nightfall kreatívan összeállított, sugallatos-látomásos antológia nappal és éjszaka atavisztikus félelmekkel teli határvidékéről, az egyszer baljós, másszor szomorkásan bágyadt szürkületről.

- csk -

Deutsche Grammophon, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.