Átmentve

  • m. l. t.
  • 1998. február 26.

Zene

Az a telt ház, szóval az a tizenkét-tizenhárom ezer, aki a belépőjét kipengette, igazán rászolgált arra a kegyes csúsztatásra, hogy - majd idővel - egy Zeppelin-koncertre emlékezzen vissza. Jimmy Page és Robert Plant pediglen éppen annyi elismerésre szolgált rá, mintha húsz évvel ezelőtt jártak volna erre.

Az a telt ház, szóval az a tizenkét-tizenhárom ezer, aki a belépőjét kipengette, igazán rászolgált arra a kegyes csúsztatásra, hogy - majd idővel - egy Zeppelin-koncertre emlékezzen vissza. Jimmy Page és Robert Plant pediglen éppen annyi elismerésre szolgált rá, mintha húsz évvel ezelőtt jártak volna erre.

Arab meg indiai muzsikusokat ígért a Népszabadság, és bár felpörögtem ettől, most már nem bánom, hogy csak így négyesben. Az uraknak igazuk volt: mégiscsak snassz lett volna, ha csak úgy lereprózzák a három évvel ezelőttit. Azzal az erővel akár azt is mondhatnák magukról, hogy ők a Led Zeppelin.

Ez így korrekt. Új számokat írtak, mi mást akarhatnának megmutatni a közönségnek. Amelyről, persze, tudni lehet, leginkább az egykori Zeppelin-számokra vár. Innen már csak jó ízlés meg arány dolga, miként érvényesül e "kiegyezés".

Részemről rendben. Nem gondolom a hamarosan megjelenő Walking Into Clarksdale-ről, hogy a kedvenceim közé emelem, más kérdés, az utolsó Zeppelin-lemezekre sem emlékszem olyan könnyű szívvel. De akkor is. Jimmy Page és Robert Plant a Budapest Sportcsarnokban anélkül tudott "átmenteni" egy legendát, hogy sárossá vált - hogy sárossá váltak - volna. Márpedig korántsem csak a repertoárról van szó. Hanem arról, hogy a Zeppelin játszott így: koncertről koncertre újraértelmezett, alkalmasint egymásba csúsztatott számokkal. (Jé, hová tűnt a Whole Lotta Love, hopp, hogy kerül ide a Stairway To Heaven? - erre gondolok.) Miközben, mondom - jó ízlés meg arány dolga -, meg lett kapva a magunké.

Az ucsó szám ment, amikor visszaindultam a szerkesztőségbe. A lépcsők mélyén egy fiatalember üldögélt, onnan már nem nagyon hallhatott, meg amúgy is be volt tépve szegény. "Erre vártunk egész életünkben" - ezt dünnyögte újra és újra.

Bizony.

m. l. t.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.