mi a kotta?

Az álmosító riporter

  • mi a kotta
  • 2024. május 29.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/22. hétre

„Jól akarok kinézni, de a divat épp annyira untat, mint a mobiltelefonom. Ahelyett, hogy csinálnám, ahogy a nagykönyvben meg van írva, és ahogy a klasszikus zenészek mindig csinálták… Várjunk, mi ez a filozofikus maszlag! Előbb aludnom kell. Úgy érzem magam, mint egy zombi” – felelt Yuja Wang a The Guardian újságírójának arra a kérdésre, hogy miért visel extravagáns és sokat mutató ruhákat. Nem a legjobb riportkérdés, nem csoda, hogy az alany el akart aludni. „Tegnap elmentem egy templomba, abban voltam, amit most viselek, hogy egy kicsit elmerüljek magamban. Erre egy férfi megkocogtatja a vállamat, és azt mondja, tiszteletlen vagyok Jézussal. Nem tudom, hogy értette-e, amit válaszoltam neki. De azt hiszem, a b betűs szót mindenki ismeri.”

Robbanásveszélyre figyelmeztet a koncerthelyszín ajánlószövege, azért a terrorelhárítóknak nem kell kiszállniuk. Csak Yuja Wang érkezik ismét, ahogy járt itt már többször, mindig széles látókörre és az izgalomhoz való érzékre utaló műsorral. A pekingi születésű csodazongorista makulátlan technikájával kápráztat el, az extravagáns öltözködés csak ráadás. Előbb a modernista franciákkal – Messiaennal és Debussyvel –, majd a kottákba franciául jegyzetelő Szkrjabin művével, végül Chopinnel. Tényleg piros betűs ünnep ez a fekete-fehér billentyűk rajongói számára (Müpa, május 31., fél nyolc).

Ezen az estén a 75. születésnapját ünneplő Perényi Miklóst hallhatjuk a Zeneakadémián, aki már életében legendává, afféle szentté vált a megszentelt alakokért lelkesedő klasszikus zenei közegben. Elvégre Kodály is rábólintott fiatalemberként. A MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén azt az Elgar-csellóversenyt halljuk, amelyet Jacqueline du Pré tett hallatlanul népszerűvé (május 31., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.