Interjú

„Freestyle esti mese”

Halász Kolos, Co Lee

Zene

Hogyan mos fogat egy pantomimművész, és mi köze ennek a rapzenéhez? Mit lehet tanulni bohóc szakon, és Bereményi Géza szövegeiből? Hogyan kerül a Margitszigetre a Vígszínház függönye és egy egész cirkusz? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Halász Kolossal, azaz Co Lee-vel.

Magyar Narancs: Az első da­laid 2019-ben jelentek meg, ám akkoriban még angolul rappeltél. Miért fordultál a magyar nyelvű szövegek felé?

Halász Kolos: Ez egyszerre volt tudatos folyamat és reflexszerű pillanat. A reflexszerűség leginkább abban nyilvánult meg, hogy az első magyar szövegemet úgy írtam, hogy eredetileg egy angol nyelvű dalon dolgoztam. Hirtelen eszembe jutott egy sor magyarul, nyitottam egy új jegyzetet, és nagyjából fél óra alatt kigurult belőlem egy olyan magyar szöveg, amelyről úgy gondoltam, hogy megállja a helyét. Abszolút nem terveztem, egyszerűen csak kijött belőlem. Ez lett aztán az Út című, 2021-ben megjelent számom. Ekkoriban már egyre többet koncerteztem Budapesten, elsősorban még az angol nyelvű trackekkel, de – ahogy ez egyébként várható is volt – azt kezdtem érezni, hogy ezekkel nehezebben azonosul a közönség. A saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy azokat az inspirációkat és energiákat, amelyeket a hiphop közegtől kapok, csak az anyanyelvemen tudom visszaadni olyan formában, hogy az valóban meg is érkezzen, és ne csak a levegőbe lövöldözzek.

MN: Egy korai interjúdban beszéltél arról, hogy számodra a magyar szöveg az „itt és most”, a hosszú távú terveid eléréséhez azonban elengedhetetlenek az angol dalok. Továbbra is cél a külföldi karrier?

HK: A hosszú távú terveim között még mindig szerepel az angol nyelvű szövegekhez való visszatérés. Csakhogy ez az „itt és most” időközben annyira kinőtte magát, hogy jelenleg csak erre tudok koncentrálni. És ez így nagyon jó, mert azt is gondolom, hogy ha majd esetleg eljön egyszer a továbblépés lehetősége, akkor ahhoz az is kelleni fog, hogy addig itthon is letegyek valamit az asztalra.

MN: Kik inspiráltak, amikor elkezdtél magyar szövegekkel foglalkozni? Lehet, hogy túl evidens az összehasonlítás, de stílus, szöveg, hangzás tekintetében néhol az Akkezdet Phiai hatását érzem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.