Zene

Ezernyi sajtóhibák szimfóniája

Norman Lebrecht világszerte ismert zenei író és műsorvezető. Olykor végletekig szókimondó stílusa némelyeket elriaszt, ám ha megbolydul valami a komolyzenei életben, Lebrecht elsőként tudósít róla.

Allűr vagy érzékenység?

Puszta hisztéria, ha egy énekes akár az utolsó percekben mondja vissza az előadást? Hogyan tudja megőrizni színpadi vértezetét az előadóművész és mik a legnagyobb veszélyei a pályának? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe.

Papíron szimfónia

Ha valaki a századelő budapesti zenei életének a rekonstruálására törekszik – annak az idő­szak­nak, amelyben Bartók és Kodály, az olasz verizmus, Debussy és az új francia zene vagy a korszak jelentős hangszeresei megjelentek –, nem tévesztheti szem elől Csáth Géza zenei írásait.

Egyedül nehezebb

Impresszárió, ügynök, menedzser – a másik „házastárs”, aki a lelkére beszél a lámpalázas művésznek; esetleg a rossz zsaru, aki kiharcolja számára az új jelmezt. Mennyire bevett itthon művész­menedzsert alkalmazni? Kiválthatja-e a menedzser munkáját maga a művész?

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.