mi a kotta?

Ben bácsi

  • mi a kotta
  • 2018. október 20.

Zene

„Remélem, ismét jól vagy, Zoltán, valamint hogy a fuvolával is újra minden rendben. Biztos vagyok benne, hogy néhány nap a tengerparton júniusban mindkettőtöket teljes mértékben rendbe fog hozni. Készítünk nektek egy pompás zongorapadot, fél méter magasat, amelyen kényelmesen csúszkálhattok majd előre-hátra. Kérem, adjátok át édesanyátoknak, hogy remélem, minden rendben megy az utazással és a vízumokkal kapcsolatban. Bármikor nyugodtan írhattok, ha nehézségeitek akadnak, vagy lépjetek kapcsolatba Mr. Bruce-szal a követségen. Nagyon várom már az érkezéseteket. Sok szeretettel, Ben bácsikátok.” A múlt század hatvanas éveinek közepén a világhírű zeneszerző, Benjamin Britten (képünkön a volánnál) küldte ezt a kedélyes levelet a vasfüggönyön túlra egy kamaszkorú magyar ikerpár beltagja, ifj. Jeney Zoltán számára. A két tehetséges fiút magyarországi látogatásán ismerte meg a komponista, s kérésükre elkészítette a Gemini-változatokat, valamint meghívta őket a saját aldeburgh-i fesztiváljára. Bizony Britten volt a komolyzene Michael Jacksonja: örök kamaszként tekintett önmagára, világéletében kereste a serdülő fiúk társaságát, és akárcsak a popkirály esetében, úgy vele kapcsolatban is mindmáig élénk viták folynak az így kialakult egyik-másik barátság természetéről. Ami viszont egészen bizonyos: értett a gyerekek, az ifjúság nyelvén, amint arról a nekik szánt nagyszerű Britten-művek sora is tanúskodhat. Ezek leghíresebbikét, a Zenekari kalauzt, másként a Változatok egy Purcell-témára című koncertdarabot a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fogja előadni, méghozzá Purcell-művek társaságában (Zeneakadémia, szeptember 24., fél nyolc). A hangversenyt Howard Williams vezényli majd, s az énekes közreműködők között a csodálatos Emma Kirkbyt is ott találjuk.

A Müpában az elkövetkező napokat is az Európai hidak programja dominálja majd, ahol Lengyelország és a három balti állam zenéje és egész kultúrája a téma. Így Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar, az észt Arvo Pärt két kompozíciója mellett a litván Mikalojus Konstantinas Čiurlionistól és a lett Pēteris Vasks egy-egy művét is el fogja játszani (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 21. és 24., háromnegyed nyolc, ill. 22., fél négy). A BFZ Kortárs és Barokk Együttese ugyancsak kiveszi majd a részét a fesztiválból (Fesztivál Színház, szeptember 25., ill. 26., háromnegyed nyolc), Baráti Kristóf és lengyel kollégája, Jakub Jakowicz pedig szombat este felváltva fogja elhúzni Bach szólóhegedűre komponált szonátáit és partitáit – a napra pontosan 100 éve született csodahegedűs, Henryk Szeryng emlékezetére (Fesztivál Színház, szeptember 22., fél nyolc).

A két hegedűs után zárjuk két zongoristával s egyszersmind A zongora kétszer elnevezésű zeneakadémiai koncerttel e heti ajánlónkat! Simon Izabella és Várjon Dénes ugyanis e jelige alatt izgalmas programmal vár minket: Schumann Hat tanulmánya – Debussy átiratában, Beethoven Nagy fúgája, s végül Mahler titáni I. szimfóniája, váltig zongorán, Bruno Walter által négy kézre áttéve (szeptember 26., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.