mi a kotta?

Ben bácsi

  • mi a kotta
  • 2018. október 20.

Zene

„Remélem, ismét jól vagy, Zoltán, valamint hogy a fuvolával is újra minden rendben. Biztos vagyok benne, hogy néhány nap a tengerparton júniusban mindkettőtöket teljes mértékben rendbe fog hozni. Készítünk nektek egy pompás zongorapadot, fél méter magasat, amelyen kényelmesen csúszkálhattok majd előre-hátra. Kérem, adjátok át édesanyátoknak, hogy remélem, minden rendben megy az utazással és a vízumokkal kapcsolatban. Bármikor nyugodtan írhattok, ha nehézségeitek akadnak, vagy lépjetek kapcsolatba Mr. Bruce-szal a követségen. Nagyon várom már az érkezéseteket. Sok szeretettel, Ben bácsikátok.” A múlt század hatvanas éveinek közepén a világhírű zeneszerző, Benjamin Britten (képünkön a volánnál) küldte ezt a kedélyes levelet a vasfüggönyön túlra egy kamaszkorú magyar ikerpár beltagja, ifj. Jeney Zoltán számára. A két tehetséges fiút magyarországi látogatásán ismerte meg a komponista, s kérésükre elkészítette a Gemini-változatokat, valamint meghívta őket a saját aldeburgh-i fesztiváljára. Bizony Britten volt a komolyzene Michael Jacksonja: örök kamaszként tekintett önmagára, világéletében kereste a serdülő fiúk társaságát, és akárcsak a popkirály esetében, úgy vele kapcsolatban is mindmáig élénk viták folynak az így kialakult egyik-másik barátság természetéről. Ami viszont egészen bizonyos: értett a gyerekek, az ifjúság nyelvén, amint arról a nekik szánt nagyszerű Britten-művek sora is tanúskodhat. Ezek leghíresebbikét, a Zenekari kalauzt, másként a Változatok egy Purcell-témára című koncertdarabot a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fogja előadni, méghozzá Purcell-művek társaságában (Zeneakadémia, szeptember 24., fél nyolc). A hangversenyt Howard Williams vezényli majd, s az énekes közreműködők között a csodálatos Emma Kirkbyt is ott találjuk.

A Müpában az elkövetkező napokat is az Európai hidak programja dominálja majd, ahol Lengyelország és a három balti állam zenéje és egész kultúrája a téma. Így Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar, az észt Arvo Pärt két kompozíciója mellett a litván Mikalojus Konstantinas Čiurlionistól és a lett Pēteris Vasks egy-egy művét is el fogja játszani (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 21. és 24., háromnegyed nyolc, ill. 22., fél négy). A BFZ Kortárs és Barokk Együttese ugyancsak kiveszi majd a részét a fesztiválból (Fesztivál Színház, szeptember 25., ill. 26., háromnegyed nyolc), Baráti Kristóf és lengyel kollégája, Jakub Jakowicz pedig szombat este felváltva fogja elhúzni Bach szólóhegedűre komponált szonátáit és partitáit – a napra pontosan 100 éve született csodahegedűs, Henryk Szeryng emlékezetére (Fesztivál Színház, szeptember 22., fél nyolc).

A két hegedűs után zárjuk két zongoristával s egyszersmind A zongora kétszer elnevezésű zeneakadémiai koncerttel e heti ajánlónkat! Simon Izabella és Várjon Dénes ugyanis e jelige alatt izgalmas programmal vár minket: Schumann Hat tanulmánya – Debussy átiratában, Beethoven Nagy fúgája, s végül Mahler titáni I. szimfóniája, váltig zongorán, Bruno Walter által négy kézre áttéve (szeptember 26., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.