mi a kotta?

Ben bácsi

  • mi a kotta
  • 2018. október 20.

Zene

„Remélem, ismét jól vagy, Zoltán, valamint hogy a fuvolával is újra minden rendben. Biztos vagyok benne, hogy néhány nap a tengerparton júniusban mindkettőtöket teljes mértékben rendbe fog hozni. Készítünk nektek egy pompás zongorapadot, fél méter magasat, amelyen kényelmesen csúszkálhattok majd előre-hátra. Kérem, adjátok át édesanyátoknak, hogy remélem, minden rendben megy az utazással és a vízumokkal kapcsolatban. Bármikor nyugodtan írhattok, ha nehézségeitek akadnak, vagy lépjetek kapcsolatba Mr. Bruce-szal a követségen. Nagyon várom már az érkezéseteket. Sok szeretettel, Ben bácsikátok.” A múlt század hatvanas éveinek közepén a világhírű zeneszerző, Benjamin Britten (képünkön a volánnál) küldte ezt a kedélyes levelet a vasfüggönyön túlra egy kamaszkorú magyar ikerpár beltagja, ifj. Jeney Zoltán számára. A két tehetséges fiút magyarországi látogatásán ismerte meg a komponista, s kérésükre elkészítette a Gemini-változatokat, valamint meghívta őket a saját aldeburgh-i fesztiváljára. Bizony Britten volt a komolyzene Michael Jacksonja: örök kamaszként tekintett önmagára, világéletében kereste a serdülő fiúk társaságát, és akárcsak a popkirály esetében, úgy vele kapcsolatban is mindmáig élénk viták folynak az így kialakult egyik-másik barátság természetéről. Ami viszont egészen bizonyos: értett a gyerekek, az ifjúság nyelvén, amint arról a nekik szánt nagyszerű Britten-művek sora is tanúskodhat. Ezek leghíresebbikét, a Zenekari kalauzt, másként a Változatok egy Purcell-témára című koncertdarabot a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fogja előadni, méghozzá Purcell-művek társaságában (Zeneakadémia, szeptember 24., fél nyolc). A hangversenyt Howard Williams vezényli majd, s az énekes közreműködők között a csodálatos Emma Kirkbyt is ott találjuk.

A Müpában az elkövetkező napokat is az Európai hidak programja dominálja majd, ahol Lengyelország és a három balti állam zenéje és egész kultúrája a téma. Így Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar, az észt Arvo Pärt két kompozíciója mellett a litván Mikalojus Konstantinas Čiurlionistól és a lett Pēteris Vasks egy-egy művét is el fogja játszani (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 21. és 24., háromnegyed nyolc, ill. 22., fél négy). A BFZ Kortárs és Barokk Együttese ugyancsak kiveszi majd a részét a fesztiválból (Fesztivál Színház, szeptember 25., ill. 26., háromnegyed nyolc), Baráti Kristóf és lengyel kollégája, Jakub Jakowicz pedig szombat este felváltva fogja elhúzni Bach szólóhegedűre komponált szonátáit és partitáit – a napra pontosan 100 éve született csodahegedűs, Henryk Szeryng emlékezetére (Fesztivál Színház, szeptember 22., fél nyolc).

A két hegedűs után zárjuk két zongoristával s egyszersmind A zongora kétszer elnevezésű zeneakadémiai koncerttel e heti ajánlónkat! Simon Izabella és Várjon Dénes ugyanis e jelige alatt izgalmas programmal vár minket: Schumann Hat tanulmánya – Debussy átiratában, Beethoven Nagy fúgája, s végül Mahler titáni I. szimfóniája, váltig zongorán, Bruno Walter által négy kézre áttéve (szeptember 26., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.