Caleb Carr A sötétség angyala (könyv)

  • Babiczky Tibor
  • 2008. június 19.

Zene

Caleb Carr A sötétség angyala című regénye A halál angyala folytatása - Laszlo Kreizler és (életben maradt) hű segítői újra nyomozni kezdenek.
Caleb Carr A sötétség angyala címû regénye A halál angyala folytatása - Laszlo Kreizler és (életben maradt) hû segítõi újra nyomozni kezdenek. A bûneset ezúttal is hátborzongató, "a sötétség angyala" is sorozatgyilkos, ráadásul nõ. A történet egyszerû gyerekrablási ügyként indul, ám a múltbéli szálak felgöngyölítése nyomán jó pár aprócska csontváz esik ki a szekrénybõl. A korábbi kötet egyik nagy erénye volt a XIX. század végi New York abszolút hiteles bemutatása (még az operamûsor is stimmelt). Most ez a vonal kevésbé rajzos, viszont bõséges betekintést nyerhetünk például a korabeli nyomozati technikákba: a laboratóriumi munkák és a ballisztikai vizsgálatok kezdeteit követhetjük nyomon. Carr ráadásul két legyet üt egy csapásra, hiszen míg a regény elsõ fele a "hagyományos" nyomozás jegyében telik, addig a második rész egy komplett bírósági dráma. A párbeszédek életszerûek, a pszichológiai vonal kidolgozott - a csaknem hétszáz oldalas regény a szó legszorosabb értelmében letehetetlen.

A regény 1997-ben íródott, a magyar kiadás idõzítése viszont hibátlan, hiszen nem régen borzolta fel a kedélyeket Natascha Kampusch, illetve az "amstetteni rém" ügye. A nyomozás végén fontos kérdés tétetik fel: "Ha egy férfi számára fontosabb a hazája, mint a saját gyermeke, és a hazája nemcsak eltûri, de támogatja is az ilyen gondolkodást, az az ország már halott, nem gondolja?" Nos, van okunk körülnézni. Szép könyv, a fordítás hibátlan (Görgey Etelka), a szerkesztõ pedig kiváló munkát végzett (Sz. Molnár Szilvia).

Agave Kiadó, 2008, 696 oldal, 3480 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.