Lemez

Che Sudaka: 10

  • F. D. J.
  • 2012. február 4.

Zene

Tízéves a Che Sudaka - erre utal új lemezének a címe -, és ha már ilyen szép kerek, érdemes mérlegre tenni. Már csak azért is, mert a Che Sudaka tíz éve egyszersmind Barcelona és a latin skahullám utóbbi tíz évéről is szól - mondjuk arról, hogy a legjobb időben a legjobb helyen alakult meg ez az argentin és kolumbiai bevándorlókból összeálló csapat.

Még akkor is, ha kezdetben maga sem tudta. A kezdet ugyanis egy illegálisan működő utcazenekaré, amely Barcelonát járva próbálta összekaparni a kajára és szállásra valót, és közben feldobni a mindennapokat, vagyis magát. Latin dallamokkal és punkos vehemenciával, ahogy azon az égtájon még nagyon sokan tették Manu Chao nyomán. És láss csodát, az elszántság, a konzekvens meló, a hit és a szerencse szokatlanul gyorsan meghozta gyümölcsét: az utcazenélést klubkoncertek, a klubkoncerteket turnék követték, mögéjük állt egy lemezkiadó, és lemezeiket olyan rangos vendégek súlyosbították, mint Fermin Muguruza vagy Amparo Sánchez. 2010-ben a legjobb spanyol világzenei album díját is bezsebelték a Tudo é Possible cíművel, amit már zsinórban játszottak Európa-szerte a világzenei rádiók.

Szóval ez egy szép plebejussztori arról, hogy milyen mélyről milyen magasra lehet jutni, meg arról, hogy tök lazán is lehet szociálisan húzós témákról dalolni. Punkkal, skával, reggae-vel, raggával, salsával, Latin-Amerikával és közben ugrálva, ahogy bulizni jó.

Idáig oké, és ha már tíz, nem is szeretnék ünneprontó lenni. De ahogy a 10-et hallgattam - és ahogy a Che Sudaka korábbi dobásait is -, arra egyszer sem tudtam gondolni közben, hogy valami egyéni vagy sajátos dologgal találkozom. A Che Sudaka tisztességgel kijárta a Manu Chao-iskolát: fílingből, tartásból és fúzióból jeles, de eredetiségnek, nyelvteremtésnek, magasságnak vagy mélységnek a nyoma sem érzékelhető. Összességében: roppant átlagos.

Cavernicola, 2012


Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”