lemez

Dohnányi, Csajkovszkij: Vonósszerenádok

  • - csk -
  • 2019. október 12.

Zene

Különös párosítás: egy szinte soha nem hallható kompozíció és a maga műfajának abszolút slágere egy lemezen. Dohnányi Ernő (1877–1960) huszonöt évesen komponálta vonóstrióra C-dúr szerenádját (op. 10), amely más művekkel (Ruralia Hungarica, Szimfonikus percek, Változatok egy gyermekdalra) ellentétben nem vált az életmű sikeres alkotásává, máig ritkán bukkan fel. Ebből az utazás közben írt, szvitszerű, öttételes kamaradarabból készített vonószenekari átiratot Dmitry Sitkovetsky saját kamarazenekara, a New European Strings Chamber Orchestra számára.

A transzkripció jól szól, az eredeti letét hatását keltve. Ezt az átiratot vette lemezre a G. Horváth László vezette Anima Musicae, a magyar zeneélet viszonylag fiatal kamarazenekara, mellé illesztve a Dohnányinál harminchét évvel idősebb Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) Vonósszerenádját (op. 48), minden idők egyik legnépszerűbb vonós kamarazenekari művét, a szerenádműfaj egyik adu ászát. Érdekes a párosítás annyiban is, hogy míg Csajkovszkij abszolút saját hangon szól ebben a műben (is), s ez a hang a klasszika mozarti tisztaságát és a népies szláv megszólalásmód zamatait keveri, addig az ifjú Dohnányi stílusa besorolhatatlanul eklektikus, élénk Brahms-hatással, de azon kívül is sok és sokféle más inspirációval. Mindkét előadás igényes, arányos, letisztult, szép hangzású: érzékelhető, hogy az Anima Musicae sokat fejlődött az utóbbi években. Már csak a mostaninál valamivel nagyobb mélység és távlat kellene ahhoz, hogy ez a valóban választékos és kulturált olvasat jelentőssé is váljék.

Hungaroton, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.