dokumentumfilm - ADRENALINE & TURBULENCE

Alattam a magasság, felettem a mélység, dobok egy szolid szaltót, és máris minden a helyére kerül: a hegyek lent, az ég fent, én meg a kettő között lovagolok egy szimpatikus szellőn. Mélyen letüdőzöm a jó levegőt, és két bukfenc között elmormolok egy hálaimát, amiért egész frankón összeforrtak a múltkori zuhanásban ripityára tört csontjaim.

Alattam a magasság, felettem a mélység, dobok egy szolid szaltót, és máris minden a helyére kerül: a hegyek lent, az ég fent, én meg a kettõ között lovagolok egy szimpatikus szellõn. Mélyen letüdõzöm a jó levegõt, és két bukfenc között elmormolok egy hálaimát, amiért egész frankón összeforrtak a múltkori zuhanásban ripityára tört csontjaim. A kellemetlen tény, hogy az életem - szó szerint - néhány méternyi madzagon és egy vászondarabon függ, egy cseppet sem zavar, mert ez a fíling, a vegytiszta szabadság semmihez sem hasonlítható mámora megéri a hülyének is - na jó, fõleg neki.

Kollmann András a siklóernyõs mûrepülõ pilóták világába kalauzoló dokumentációját figyelve még a legföldhözragadtabb nézõ is úgy érezheti, hogy a fellegekben jár. Pontosabban repül, pördül, cikázik, és ha úgy esik, esik. A film középpontjában két, megszállottnak bátran nevezhetõ magyar fiatalember áll, akik egy szép napon a fejükbe vették, hogy a Hármashatár-hegyrõl nekilódulva meghódítják az Alpokban szocializálódott hasonõrültek uralta sportágat.

A számos fura - légi, hegyi és extrém sport - filmdíjjal jutalmazott alkotás a lélegzetelállító felvételek ellenére jóval többrõl szól egy maroknyi futóbolond által elkövetett légi bohóckodások sorozatánál. Azért tud az extrém sportok irányában egy fikarcnyi érdeklõdést sem tanúsító tömegek számára is izgalmas lenni, mert hõsei akár vízvezeték-szerelõk is lehetnének - akkor is ugyanígy drukkolnánk nekik, ha teszem azt a strangcserét mûvelnék ekkora szenvedéllyel és odaadással.

Forgalmazza a LaurinÞlm

****