A Guns N’ Roses basszusgitárosa írt egy verandán whiskyzős countrylemezt. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a legtöbb rocksztár életében eljön a pillanat, amikor felfedezi a lelkében élő countryénekest, erről Bon Jovitól Steven Tylerig sokan tudnának mesélni. Inkább az a váratlan a békésen csordogáló Tendernessben, hogy mennyire jó és mennyire aktuális. Duff volt az „értelmiségi” a Gunsban, aki előbb tárcákat írt, majd 2015-ben az életvezetési tanácsait rendezte könyvbe. Most pedig elkészítette annak zenei folytatását: egy mélázó steel gitárral, szomorúan búgó orgonával és gospeles háttérvokálokkal színezett lemezt, amelyen hajléktalanságról, iskolai lövöldözésekről, szexuális ragadozókról és gyógyszerfüggőségről énekel, még vállalhatóan didaktikus szövegeket. Hangsúlyozott optimizmusával a politikai és társadalmi megosztottságot szeretné áthidalni, erre pedig Amerikában a country és a roots zene a legjobb választás; hozzá az autentikus hangzást a countrysztár Waylon Jennings fia, Shooter Jennings biztosítja producerként. A Tenderness egységesen jó, ami azt is jelenti, hogy nincs rajta kiugró sláger, de kár is lett volna lehagyni róla bármit. A gospeles Feel a mostanában elhunyt rocksztároknak állít emléket, a Chip Away a végére felpörgetett tempójával és egészségesen megtekert gitárszólójával emelkedik ki a mezőnyből. Csak a Parklandben lesz túl sok az odamondásból, de így sem kétséges: rocksztároknak ritkán áll jól, ha meg akarják váltani a világot – Duff a kivétel.
Hip-O Records, 2019
