dvd - A kígyó

  • .
  • 2008. október 16.

Zene

Az ébresztett ellenállhatatlan érdeklődést, hogy e viszonylag friss (jó, ez túlzás, 2006-os) francia krimiben fellép Pierre Richard! A előzetesből a televíziós serie noirok világa sejlett fel, az sem utolsó mulatság, Le Serpent, próbálták már fransziásan kiejteni? Ha nem, nem, akkor elmesélem. Kellő számú sötétben (pincében, alagútban, éjszaka) felvett jelenet felhasználásával arról szól, hogy jobb, ha ifjúkorunkban odafigyelünk arra, kit alázunk porrá felhőtelen víg kedvünkben.
Az ébresztett ellenállhatatlan érdeklõdést, hogy e viszonylag friss (jó, ez túlzás, 2006-os) francia krimiben fellép Pierre Richard! A elõzetesbõl a televíziós serie noirok világa sejlett fel, az sem utolsó mulatság, Le Serpent, próbálták már fransziásan kiejteni? Ha nem, nem, akkor elmesélem. Kellõ számú sötétben (pincében, alagútban, éjszaka) felvett jelenet felhasználásával arról szól, hogy jobb, ha ifjúkorunkban odafigyelünk arra, kit alázunk porrá felhõtelen víg kedvünkben. Mert akit egyszer megszégyenítünk, az elõbb elkullog verve, aztán eltûnik hosszú-hosszú idõkre, s csak forr benne valami. És amikor mi már rég elfeledtük, egyszer csak váratlanul (már jó ideje készült, kinézte, hol lakunk) becsenget. S azt hiszik, benyújtja a számlát? Õ is azt hiszi? Dehogyis. Elõszüremkedik, ugrál egy sort, hangoskodik, addig provokál, piszkoskodik, amíg kénytelenek vagyunk ismét (annyi év után) mélységesen megalázni, pedig már épp benõtt volna a fejünk lágya, s a magunk részérõl inkább empatikusnak mondanánk magunkat. Ne alázz, mert az áldozat rákap az ízére! Lenne is ebben valami izgató. Lenne, ha így lenne. Lehet így is, meg hagyományosan is: azért jön a nyomorult, hogy bosszút álljon, de anno annyira tönkretettük, hogy ehhez is hülye lett, pedig milyen könnyû préda lennénk. Innen is, onnan is ígéretes megfejtések - amin azért valamicskét csak ront, hogy a legtöbbször használatos dramaturgiai eszközökkel van elõadva. És az sem javít rajta, hogy az egykor híres bohóc szinte csak nevével emeli a mûsor fényét (halvány mellékalakot hoz).

- tévésmaci -

Forgalmazza a Cinetel

***

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).