dvd - REFLEKTORFÉNY

  • - kg -
  • 2011. augusztus 25.

Zene

Countryénekesnek lenni egyike lehet a világ legmegerőltetőbb mesterségeinek, mert ha hiszünk Hollywoodnak, és mi okunk lenne kételkedni, akkor látnunk kell, hogy az egyszer oly szép reményű énekesek korán halnak, vagy ha mégsem, egy bizonyos stadionméret felett mind kiégnek. Cowboykockás ingüket többé nem vasalják, elbeszélgetnek a pickup truckjuk szélvédőjére felkenődő bogarakkal, leépülésük legfőbb bizonyítékaként pedig szemeteskukába rókáznak.
Countryénekesnek lenni egyike lehet a világ legmegerõltetõbb mesterségeinek, mert ha hiszünk Hollywoodnak, és mi okunk lenne kételkedni, akkor látnunk kell, hogy az egyszer oly szép reményû énekesek korán halnak, vagy ha mégsem, egy bizonyos stadionméret felett mind kiégnek. Cowboykockás ingüket többé nem vasalják, elbeszélgetnek a pickup truckjuk szélvédõjére felkenõdõ bogarakkal, leépülésük legfõbb bizonyítékaként pedig szemeteskukába rókáznak. Ezúton is óva intenénk minden szemeteskukát a countryfilmekben való szerepléstõl, ellenben színészileg nagyon is kifizetõdõ részeges countrysztárt adni. Énekelni/gitárt pengetni mindenki szeret, az Amerikai Filmakadémia bírja a kockás inget (Jeff Bridgesnek adtak is valami díjat nemrég), valamivel pedig a legjobb betétdal kategóriát is meg kell tölteni évrõl évre - íme, három érv a mûfaj mellett. Az eredeti címbõl (Country Strong) nem sokat visszaadó Reflektorfénynek is volt egy díjjelöltje, egy másikat, a címadó dalt pedig Gwyneth Paltrow afféle gyõzelmi himnuszként, saját gyengéi legyõzésének himnuszaként adja elõ a filmben. Dallas egy emberként tombol, csak mi, nézõk tudjuk, hogy mennyire gyenge lábakon is áll ez a gyõzelem. A színésznõnek mint a country elvonót megjárt nagyasszonyának hiába van dalból a lelke, ám igen korán elkenõdik a szemfestéke, s az ilyesmi legalább olyan vészjósló, mint ha egy sztár hirtelen felindulásból rágyújtana. Robert Duvall viszont nincsen sehol, ami merõben szokatlan egy countryfilmtõl, s mint ilyen, a készítõk merész másként gondolkodását dicséri.

Forgalmazza az InterCom

** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.