Emelkedett, fenyegető - Az Earth új lemeze

  • G. A.
  • 2014. szeptember 23.

Zene

Az ember, aki Kurt Cobainnek a halálos lövésért felelős shotgunt eladta, zseniális gitáros volt régen is, és ma is az. Most ismét megújította némiképp a stílusát.

Dylan Carlson, a tudatos és takarékos gitározás szerpapja okosan ismerte fel, hogy abból a stílusból, amellyel tíz évvel ezelőtt radikálisan megújította zenekara hangzását, az eltelt évek során mindent kihozott már, ami egyáltalán elképzelhető. Az Earth amerikai country/folk hagyományra erősen támaszkodó, szinte tempónélkülien lassú, egy Telecaster jobbára torzítatlan hangjaira boltozott bizarr experimentális countryja ebben az időben volt már végletesen kopár (Hex), sötét, de tónusgazdag (Angels Of Darkness, Demons Of Light) és a maga világán belül már-már burjánzó is (The Bees Made Honey In The Lion’s Skull).

false

 

Az önismétlés lehetősége elől Carlson most ismét a torzítottabb, s a rock­tradícióba jobban simuló formák felé fordult, de nem a 90-es évek leszedált Sabbath-riffjeit hozta vissza, hanem az átalakított Earth-soundot formálta tovább. A lemez nyitótétele, a Torn By The Fox Of The Crescent Moon teljes sikert mutat: egyszerre emelkedett és súlyosan fenyegető, mintha a Slayer rátalált volna az appalache-i hangzásra, és egy morfiumtapasz felhelyezése után megkísérelné imitálni. Az album további része viszont már kevésbé eredeti.

Az énekhangok beemelésével Carlson elég sokat felad zenéje különlegességéből – a mindig megbízható Mark Lanegan ráadásul nem is nagyon találja a helyét a domináns gitárhangok letisztult építményében. Rabia Shaheen Qazi ellenben nagyon szépen viszi el a maga dalát a kortárs okkult rock irányába, de még ő sem írja át a szabályt, mely szerint egy Earth-lemezen ragaszkodni kell ahhoz, hogy csak a gitárok beszéljenek.

Southern Lord, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.