mi a kotta?

Éljünk tovább

  • mi a kotta
  • 2020. október 3.

Zene

„Az élet egyik legközvetlenebb és legnagyobb horderejű problémájáról szól: a hűségről; hogy ragaszkodjunk-e ahhoz, ami elveszett, akár az életünk árán – vagy pedig éljünk, éljünk tovább, jussunk túl rajta, alakuljunk át, áldozzuk fel a lélek érintetlenségét, és ebben az átváltozásban mégis őrizzük meg lényegünket, maradjunk emberi lények, ne süllyedjünk állati, vagy­is emlékezet nélküli szintre…” Ily büszkén emelkedett értelmezés kíséretében juttatta el Richard Strausshoz leg­újabb, operai alapanyagul szánt művét a komponista akkor már bevett alkotótársa, Hugo von Hofmannsthal 1911 nyarán. A költő azután jócskán megütközött és kissé meg is neheztelt, amikor küldeményére a következő udvarias, ám kritikus választ kapta a józanul földhözragadt Strausstól: „A darab nem győzött meg teljesen, amíg el nem olvastam a levelét, amely oly szép, és oly csodálatosan magyarázza el a cselekmény jelentését, ahogy a magamfajta felületes muzsikus természetesen nem bukkanhatott rá. […] Nem hiányzik magában a cselekményben némi értelmezés? Ha még én sem látom, gondoljon a közönségre és – a kritikusokra… Egy szerző beleolvas a művébe olyasmit is, amit a józan néző nem lát, és hogy még én, legkészségesebb olvasója sem fogok fel ilyen fontos pontokat, az alkalmasint elgondolkodtatja Önt…”

Az opera végül persze megszületett, a remélt üzenet pedig átjött (még a csacsi kritikusok számára is), amint erről az elkövetkező napokban a Budapesti Fesztiválzenekar két koncertjén meg is győződhetünk majd (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 10. és 11., háromnegyed nyolc). Fischer Iván ugyanis Beethoven IV. szimfóniája meg a szünet után mindkétszer az Ariadné Naxos szigetén részleteivel fogja beszegni a programot: a nagyszerű amerikai szoprán, Emily Magee és a Bacchus istenként fellépő Roberto Saccà főszereplői közreműködése mellett. A BFZ egyébiránt magában is előadja majd Bee­thoven Negyedikjét, méghozzá éjféltájt, vagyis Midnight Music gyanánt (Várkert Bazár, szeptember 11., fél tizenkettő).

Beethoven-szimfóniát egyébiránt a hétvégén is hallhatunk majd, éspedig az Eroicát, Bartók Táncszvitje és Liszt Esz-dúr zongoraversenye nyomában a Zeneakadémián (szeptember 5., hét óra). Diplomakoncert lesz ugyanis: Rajna Martin karmester fog „vizsgázni” előttünk, a Pannon Filharmonikusokat és a szólista Ránki Fülöpöt vezényelve. Mégsem bemutatkozás lesz ez a hangverseny, elvégre a tehetséges fiatal dirigenssel már lehetett találkozásunk a dobogón, s kimondottan kellemes benyomásokkal gazdagodhattunk zenekari irányítói tevékenysége láttán és hallatán.

Végezetül következzen egy különleges ajánlat a Pest környéki zenebarátok számára tőlünk, helyesebben a Concerto Budapest együttesétől. E zenekar muzsikusai ugyanis templomi koncertsorozatot teljesítenek, és ennek részeként szombaton este héttől a budakalászi, vasárnap ugyanekkor pedig a monori római katolikus templomban fogják majd előadni Schubert F-dúr oktettjét, többek között Mocsári Károly és a klarinétos Klenyán Csaba játékát is ígérve.

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.