Elutasította a fenntartóváltást a Zeneakadémia szenátusa, meglett a következménye

  • narancs.hu
  • 2023. július 4.

Belpol

A diszkriminatív pályázati kiírás nemcsak az egyetem hagyományaitól idegen, de veszélyes és elfogadhatatlan precedenst teremt, áll a szenátusi levélben. 

Súlyosan diszkriminatívnak tartja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusa a Zeneakadémia rektori pályázatát, továbbá elfogadhatatlannak nevezik az egyetemhez kinevezett kancellár stílusát. Erről az Index tudósított két, a lap birtokába jutott levél alapján – az egyetem szenátusa mindkettőt Csák János kulturális miniszternek címezte.

A Telex összefoglalójában azt írja, az egyetemet rektorként most Vigh Andrea vezeti, a hárfaművész egyetemi tanár mandátuma azonban október 31-én lejár, két ötéves rektori ciklusa után pedig nem pályázhat harmadikra. A Kulturális és Innovációs Minisztérium július 3-i dátummal írta ki a rektori pályázatot, ami az egyetem szenátusa szerint jelentősen leszűkíti a posztot betölthető emberek körét.

A pályázat szerint az alábbiaknak kell megfelelnie a leendő rektornak:

  • 5 éves, most is aktív, „nemzetközileg kiemelkedő és elismert” előadóművészi tapasztalat
  • nemzetközi klasszikus zenei versenyeken elnyert díj
  • nemzetközi klasszikus zenei versenyeken zsűrizési tapasztalat

Ezzel viszont kizárják a Zeneakadémia három akkreditált oktatási és kutatási területének képviselőit, azaz a zeneszerzőket, a zenekutatókat és a zenepedagógusokat

– és csak előadóművészek pályázhatnak, közülük is csak klasszikus zenészek. Korábban a szenátus azt javasolta, hogy „zeneművészeti (azaz előadóművészi vagy zeneszerzői), zenetudományi vagy zenepedagógiai egyetemi oklevél” meglétét írják elő a pályázóknak – ezt láthatóan a minisztérium nem vette figyelembe.

Válasz Online arról ír, hogy a pályázati kiírás ellehetetleníti az egyetem által tervezett jelölt, Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes indulását is. Az Index pedig megjegyezte, hogy a mostani pályázati kiírásnak a Zeneakadémia több korábbi rektora sem felelne meg.

 

Ellentétben a Concerto Budapest zeneigazgatójával, Keller Andrással, és Kelemen Barnabás hegedűművésszel – a lap információi szerint mindketten megpályázzák a rektori posztot. Igaz, ehhez meg kell várniuk, hogy egyszerűsített eljárásban egyetemi tanári kinevezéshez jussanak, amit várhatóan a következő hetekben kapnak meg. Keller 2015-ben belső konfliktusok miatt hagyta ott a Zeneakadémiát.

„A diszkriminatív pályázati kiírás nemcsak az egyetem hagyományaitól idegen, de veszélyes és elfogadhatatlan precedenst teremt a modern magyar felsőoktatás történetében”

– írta a szenátus a kedden kiküldött levélben Csák Jánosnak.

Egy másik levelet is küldött a napokban a szenátus Csáknak az Index szerint, ebben Kotán Attila Bertalanra, az egyetem kancellárjára panaszkodnak. „Az egyetemre 2023. január 1-én kinevezett kancellár működése, munkastílusa, morális és a szakmai munkára kiható rombolása elfogadhatatlan az egyetemi polgárság számára, a törvényben előírt együttműködési kötelezettségének továbbra sem tesz eleget.

Kancellári utasításait több esetben nem a jogszabályi háttérnek megfelelően, a szenátus hatáskörének csorbítása mellett hozza meg. Mindezek következtében egyetemünk helyzete válságos” – idézi a lap a levél tartalmát.

A Zeneakadémia egyébként azon kevés egyetemek egyike volt az utóbbi hónapokban, amelyek elutasították az egyetemi modellváltást, azaz az alapítványi forma felvételét. Kérdéses, hogy az egyetem szenátusa és a Csák János között kibontakozott konfliktusnak lehet-e köze a modellváltás elutasításához – a Válasz Online szerint mindenesetre erre lehet következtetni a fejleményekből.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.