Egész napos demonstrációt szervezett keddre az Egységes Diákfront (EDF) és az aHang a Kossuth térre, hogy így tiltakozzanak a státusztörvény megszavazása ellen, illetve aktivistákat toborozzanak a diákok által benyújtott „7igenes” népszavazási kezdeményezés népszerűsítéséhez.
Reggel 9 körül még csak kevesen várakoztak a szemerkélő esőben. Legfeljebb a diákok és az aHang által felállított aláírásgyűjtő pultok, valamint a Parlament elé krétával írt „JÖVŐ” felirat jelezte, hogy készülődik valami. Ahogy lassacskán egyre több ember érkezett a térre, az Alkotmány utca sarkánál a rendőrök is gyülekezni kezdtek, akik a délelőtt folyamán végig egy nagyjából tízenöt fős csoportban álldogáltak.
Krétával írt „JÖVŐ” a parlament előtt 2023. július 4-én, néhány órával a státusztörvény elfogadása előtt.
Fotó: A szerző felvétele
Az országzászló lábánál fehér transzparensek sorakoztak, a státusztörvény miatt felmondani készülő tanárok gondolataival és fotóival. A pedagógusok fényképe mellett a pályán eltöltött éveik száma is szerepelt. Sokan alig néhány év taníts után hagyják hátra a közoktatást, de olyan is van, aki már több mint negyven éve tanított.
Az egyik táblán Tóth Bence, a budapesti Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium biológia–kémia szakos tanára szerepel. A státusztörvény miatt ő is fel fog mondani. Kérdésünkre elmondta, nemcsak ezért hagyja ott a pályát, hanem az elmúlt másfél év összes oktatási „reformja”, illetve a kormány részéről tanúsított „teljes kompromisszumképtelenség” miatt is. Az utolsó csepp a pohárban számára kollégái tavaly őszi, valamint december eleji kirúgása volt, de ekkor még nem akarta tanév közben otthagyni az iskolát.
Tóth Bence pályaelhagyó pedagógus az őt ábrázoló transzparens előtt.
Fotó: A szerző felvétele
Az őt ábrázoló transzparens szerint 5 évig tanított, de elmondása szerint már 15 éves kora óta tanár szeretett volna lenni. Az egyetem elvégzése után úgy gondolta, annak ellenére is kipróbálná magát a tanteremben, hogy a közoktatást érintő problémák már ekkor is érezhetők voltak. Szeretett volna egy osztályt kilencediktől egészen az érettségiig tantani, ami meg is történt. „Most volt az első ilyen bejövő osztályom, akiket az elejétől én tanítottam. Most leérettségiztettem őket. Ez így egy viszonylag szép kilépőnek tűnik” – mondta Tóth Bence, aki a jövővel kapcsoaltban hozzátette: „Keresek valami munkát, ami napi nyolc órában végezhető, és amiért szemmel látható öszeget fizetnek.” Újra tanítani egyelőre nem szeretne, de a szakpárja miatt elképzelhetőnek tarja, hogy valamilyen gyógyszercégnél helyezkedik majd el.
Nagyából 10 órára már kisebb tömeg kezdett kialakulni a „JÖVŐ” felirat körül, 150-200 ember lehetett ekkor a téren. Esőkabátban Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője is feltűni, aki néhány perccel korábban még a Parlamentben osztott bizonyítványt a kormány tagjainak.
Az egyre erősödő esőben végre a felirat funkciójára is fény derült. A Pedagógus Egység egy performance-szal készült. Imre Szilvia pályaelhagyó középiskolai tanár, a Pedagógus Egység aktivistája az EDF június 14-ei felhívásából idézett azoknak, akik úgy gondolják, azért nem érdemes tüntetni, mert kevesen vannak: „Nekünk is félelmetes az első sorokban nélkületek. Félelmetes, hogy nem vagytok ott, félelmetes, hogy nem vagyunk elegen. Kérünk titeket, gyertek velünk!” Elmondta, a státusztörvény több tucat módon lehetetleníti el a magyar közoktatás ügyét.
Ezt követően a tiltakozó tanárok 100 kiló jeget helyeztek el a „JÖVŐ” feliraton. Imre Szilvia szerint azért, hogy mindenki láthassa, hogyan olvad el a diákok és a tanárok jövője a státusztörvényről szóló szavazás közben. Miközben a felirat lassan megtelet jégkockákkal, Lengyel Tamás színész Radnóti Miklós Száll a tavasz... című versét szavalta.
Lengyel Tamás Radnóti Miklós versét szavalja.
Fotó: A szerző felvétele
Közben a Pedagógus Egység aktivistái jeget tesznek a „JÖVŐ”-re.
Fotó: A szerző felvétele
Olvad a „JÖVŐ” a Parlament előtt.
Fotó: A szerző felvétele
A Parlamentben nagyjából ekkor kezdtek szavazni a képviselők többek között a státusztörvényként emlegetett, pedagógus-életpályamodellről szóló törvénymódosításról is. Amíg a Kossuth téren összegyűlt tanárok, diákok és civilek a szavazás nem sok meglepetést tartogató eredményére vártak, az EDF, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kötetlen beszélgetés keretében idézték fel az elmúlt hónapok demonstrációit, valamint a státusztörvény lehetséges hatásainak fényében megvitatták a tiltakozás további lehetőségeit.
Gajzágó József az EDF részéről elmondta, múlt csütörtökön a diákok által kezdeményezett „7igenes” népszavazás mind a hét kérdését elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A döntést megtámadják. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a PSZ népszavazásra javasolt öt kérdéséből az NVB elutasítását követően a Kúria kettőt mégis elfogadott, három kérdéssel kapcsolatban pedig egyelőre nem született döntés. Gosztonyi Gábor a PSZ alelnöke elmondta, számítottak az NVB elutasítására, viszont a felülvizsgálatra beküldött kérdésekkel kapcsolatban nem tudják, eddig miért csak kettőről döntött a Kúria.
„Jelenleg arra várunk, hogy a Magyar Közlönyben is megjelenjenek. Tegnap még nem jelent meg ez a két döntés. Ha megjelennek, és lejár az a nyolc nap, ami annak a határideje, hogy valaki ezt az Alkotmánybíróság előtt megtámadja, utána tudjuk majd elkezdeni az aláíró ívek felvételét” – mondta Gosztonyi Gábor. Hozzátette, remélhetőleg a Kúria a diákok által benyújtott hét kérdésből kedvezően bírál majd el néhányat, mert szerinte
„ha valóban meg tudjuk tartani a népszavazásokat, azzal kőkemény változtatásokat lehet kikényszeríteni a mellettünk lévő épületben ülőktől”.
A beszélgetés közben a lassan olvadó „JÖVŐ” körül a résztvevők hangszórón keresztül követték az ülésteremben zajló eseményeket. 11:30-kor a 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta a bosszútörvénynek is nevezett jogszabályt. A Kossuth téren összegyűlt tüntetők ekkor „Mocskos Fidesz!” és „Szégyelljétek magatokat!” rigmusokat skandáltak.
Gajzágó József a szavazás eredményének kihirdetése után lapunknak elmondta, most egy kicsit szomorkodnak, de aztán „erősen felkelünk holnap és folytatjuk azt a munkát, amit már másfél éve csinálunk”. A népszavazási kezdeményezés kérdései közül négyet, a PSZ-hez hasonlóan az EDF is megtámad a Kúrián, és bíznak benne, hogy ezeket népszavazásra engedik. Addig pedig aktivistákat gyűjtenek, hogy „minél többen és minél erősebben” tudják majd elkezdeni a kampányt. Az EDF tagja kérdésünkre elmondta, kérdéseiket stilisztikai hibákra, nehezen értelmezhetőségre, valamint túl hosszú mondatokra hivatkozva utasította el az NVB. Hozzátette, a várakozásaiknak megfelelően elutasított „lex Pintér”, amely arra vonatkozott, hogy „a köznevelésért felelős miniszteri tisztséget ne tölthesse be a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel rendelkező, nyugállományú rendőr vezérezredes”, csak vicckérdés volt, üzenetével azonban továbbra is egyetértenek.
Elfogadták a státusztörvényt.
Fotó: A szerző felvétele
Javított transzparens néhány perccel a státusztörvény elfogadása után.
Fotó: A szerző felvétele
Gajzágó elmondta, a népszavazáshoz kapcsolódó kampányukhoz nagyjából 1500 aktivistára lenne szükségük, akik a 7igen.hu felületén keresztül tudnak jelentkezni. „Azért küzdünk, hogy minél több vidéki nagyvárosból és a kistelepülésekről is jelentkezzenek hozzánk. Nem csak Budapesten akarjuk gyűjteni az aláírásokat.”
Az EDF tagja a keddre tervezett programokkal kapcsolatban arról beszélt, alapvetően nem akartak tüntetést szervezni. A státusztörvényről szóló parlamenti szavazás napjára időzített egész napos esemény célja így sokkal inkább az, hogy az emberek beszélgethessenek egymással, és az érdeklődők megismerhessék a népszavazási kampánnyal kapcsolatos teendőket, illetve feltehessék kérdéseiket a szakszervezeteknek és a diákoknak.
