Lemez

Esther Yoo: Csajkovszkij-hegedűverseny

  • - csk -
  • 2017. október 21.

Zene

A zenekritikus néha elcsodálkozik, ha látja, hogy pályakezdő művészek olyan kompozíciókat rögzítenek lemezre, amelyek az alaprepertoár legnépszerűbb részéhez tartoznak, és a hanglemezkészítés bő évszázada folyamán már temérdek felvétel készült róluk. Honnan a magabiztosság, amely azt mondatja az újoncokkal, hogy „majd én úgy fogom játszani ezeket a darabokat, olyan újszerűen, ahogyan az előttem járó legnagyobbak nem tudták”. Hogy Jiří Menzel híres tárcakötetének címét idézzem: „Hát, nem tudom…” Most itt egy új hegedűs titán, Es­ther Yoo. Huszonhárom éves, koreai neve ellenére már az USA-ban született, és nagyon korán, már 2006-ban elkezdte nyerni a nemzetközi versenyeket. Tegyük hozzá: nagyon előkelőeket (Sibelius-verseny, Erzsébet királyné-verseny), és többnyire ő volt a legfiatalabb díjazott.

Nem ez az első lemeze. Már készített egyet, azt is a Deutsche Grammophonnál, és azon is márkás karmester, Vladimir Ashkenazy vezényelte a Philharmonia Zenekart. Most ugyanezzel a felállással a kezünkben Csajkovszkij Hegedűversenye. Nagyon jó. A hölgy lehegedüli a csillagot az égről: gazdag hang, briliáns technika – persze Stradivarija is van már egy magángyűjtőtől. De mit tegyünk, ha az első két tétel a kifogástalan kivitelezés és a makulátlan ízlés ellenére személytelen? Az ilyen felvételeken papírforma szerint továbbra is ebben a szellemben folytatódik minden: sterilen. Itt azonban nem.
A versenymű fináléja felpiszkálja a szólistát, aki végre temperamentummal játszik. Ez már igen! A lemezen még volt hely további öt kisebb Csajkovszkij-műnek: úgy látszik, a ziccerdarab műfaja az, ami jelenleg Esther Yoónak való, mert ezekben is él és hat a játéka. Csak hát itt már néha kicsit rá is játszik az effektusokra, túloz. Hiába, azt a bizonyos arany középutat nehéz eltalálni. De nem akárkivel van dolgunk, az nyilvánvaló.

Tchaikovsky, Esther Yoo, Deutsche Grammophon, 2017

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.